Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-04-01 / 4-6. szám
119 ben kifejeztem, a mű nagy és igen becses előnye, hogy egyéni alkotás, a könyvnek megvan határozottan az egyéni bélyege; nagy hátránya pedig, hogy a szerző nem orvos, hanem csak fogorvos, noha mint utóbbi valóban kiváló. Véleményem a teljes mű megismerése után sem változott meg. A második kötet ugyanazon előnyöket, de ugyanazon hátrányokat is mutatja. A „rendszer“ pedig, melyet oly mohón vártam ? Amikor a könyvet elolvastam, amikor a sok részleten túl voltam,' amikor az utolsó sor pontjához jutottam, szinte körü'néztem szobámban: hol van a rendszer? Az az igazán átfogó eszme, amely valamenyi részletet egységes gondolatláncba fűzné, ez hiányzik. Az anyag túlnőtt a mesteren. * * * A második kötet első felét még a koronamunkák — nevezetesen a csaposfogak — foglalják el. Szerző, nagy osztályozási hajlamát követve, egyéni rendszerbe foglalja a koronákat, mely teljesen eltér az eddigiektől és betűvel jelzi (szó helyett) a koronatypust, továbbá anyagi minőségét is. Megkülönböztet a-koronát (kaputos korona), 6-koronát (csaposfogak), c-koronákat (gyűrűs-csaposfogak) és (/-koronákat. Az anyag szerint pedig : «-koronákat (egészen porcellán), ßi-ßf koronákat (porcellán + fém), y-koronákat (csak fém). Az a-b-c-d-jelzés tehát vonatkozik a rögzítési módra, az a-ß-yjelzés pedig az anyagra, minthogy pedig a kettő elválaszthatatlan, kapjuk szerzőnek következő korona-rendszertanát: a + «-koronák b + a-koronák a + &- » b + ßt „ a + p2- „ --------a + y- „ ----------------stb. Annyi bizonyos, ha szerző egyéni rendszerre törekedett, ezt elérte. De nincs benne köszönet, mert nem hogy az eddigi rendszereknél könnyebb áttekintésre vezetne, ellenkezőleg a fogalmakat elhomályosítja, mert ez a betűrendszer nem vezet képzetekhez. Egyéni alkotás, de erőszakolt, önkényes, mely nem szolgálja a tudomány haladását. * * *