Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1923-04-01 / 4-6. szám

Ill

pontosan centrálisán, hanem inkább a facialis oldal felé hajlanak. Csontelváltozások felső állcsontcystáknál aránylag legritkábbak a kemény szájpadon. A kemény szájpadcysták rendszerint az incisivusokból fejlődnek, praemolaris vagy molaris fogból csak akkor, ha a folyamat palatinalis gyökéren támad.

Operált érdekesebb eseteink a következők voltak :

1. számú ábra. Hétéves fiúgyermek egy éve vette észre, hogy daganata támadt a bal arcfélén. Fájdalma vagy egyéb kellemetlensége sohasem volt. A bal arcfélen jókora almányi terimenagyobbodás tapintható. A Röntgen-felvétel után (a felvételeket Simon Béla dr. végezte) könnyű volt a diagnosis: follicularis cysta. A Röntgen-képet demonstrálva : bal oldalon

1. ábra.

az I. tejincisivus látható fel nem szívódott gyökérrel ; a két tejmolaris részben felszívódott gyökérrel ; a 11. molaris alatt és mögött egy praemolaris koronája látszik. A második molaris fölött egy felesszámú fog foglal helyett, és messzebb az állandó caninus koronája. Jobboldalt ugyancsak az állandó caninus koronája látható. Az egész területen diónál nagyobb teljes csontpusztulás, szabályos, éles határral. A cysta minden kétséget kizárólag a cysta belsejében helyetfoglaló felesszámú fogból támad.

Partsch a cystaműtéteknél szem előtt tartva, hogy a cysta hámja és a szájüreg hámja azonos származású, az elülső cystafal széles kiirtását ajánlja, amely után a száj nyálkahártyából lebenyt fektet a cysta űrébe, hogy a száj és cysta hámja egyesüljön és így a cysta ürege a száj melléküregévé