Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-04-01 / 4-6. szám
106 húsra fekszik és abba bevág. Ennek úgy vehetjük elejét, hogy a híd szabad végét derékszög alatt hajlított csappal mozgathatóan beleakasztjuk a pillérfog inlayvel kibélelt vájulatába. Ha caninus egymaga visel metszőfogat vagy valamely metszőfog egymaga viseli a hiányzó szomszédját pótló fogat, akkor az alsó antagonista fel- és kifelé irányult hatása folytán a pillérfog hossztengelye körül fordul, vagy kifelé is dől. A hossztengely körül való forgás ellen az véd, hogy a hídfognak másik oldalára kis sarkantyút készítünk, mely a szomszédfog hátára támaszkodik. Ez a sarkantyú azonban érjen a támasztófognak legnagyobb domborulatán túl, mert különben — ha rövid — mint ferde sík oldalt tolja azt, különösen ha azt megint nem támasztja a másik oldaláról egy szomszédos fog. A pillérfog kifelé dúlése ellen mindkét oldali sarkantyú a segítség. Ezen a ponton azonban rendszerint nagy hiba csúszik be, melynek áldozatává lehet az a fog, amelyre a sarkantyú támaszkodik. Ugyanis a sarkantyú és a fog közé ételrészek jutnak, rothadnak és az ismert recipe szerint fellép a caries. Ez nagy hiba, de elkerülhető, ha a sarkantyú odatámaszkodásának helyét egy annál valamivel nagyobb arany-inlayvel látjuk el. Különben is az elülső fogak hidjai, ha a hátsó fogak jók, igen kevés erőhatásnak vannak kitéve, mert hiszen a modern ember a tányérjában elvágott, vagy zsebkésével leszelt falatot már készen teszi hátsó fogaira. Épen ezért egy előre ívelt híd sem szokott az ívre ható nyomás miatt nagy kárt elszenvedni. Még azon nyomási erőcomponensről kell beszélnem, mely az oldalsó fogakat nem mesiodistal, hanem bucco-lingual. illetőleg bucco-palatinal irányban éri. Ez ugyanis a hidakat szintén képes kibillenteni helyzetükből, ha nem elég szélesen vagy mélyen ülő inlay tartja azokat. Például : egy molárist és szomszéd praemolarist pótló hidat egy a hátsó molárisba és egy az elülső praemolarisba illeszkedő keskeny, nem mély inlay tartja, ekkor a híd buccalis szélét nyomó erő a hídtestet kifelé, a lingual szélén ható erő befelé billentve, végre kilazítja helyéből. Ugyanígy jár a caninus lingual felületébe ágyazott hídhorgony-inlay, ha nem nyúlik a pulpa-ürbe hosszú, az inlayvel összefüggő csap.
