Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-02-01 / 2. szám
85 Külföldi irodalom. A stomatitis mercurialis megelőzése és kezelése. (Derm. Wochenschr. 1921. 49. sz.) A stomatitis mercurialist előidéző chemiai folyamat mibenlétére a legutóbbi időben végzett tudományos kutatások mondhatni teljes fényt derítettek. Ha a foghústasakokban stb. az ételmaradékokban levő fehérje szétesése folytán bacterialis befolyásra kénhydrogén keletkezik, ez a nyál higanyával mercurisulfiddá (HgS) egyesül, mely maró és lobokozó hatású a nyálkahártyára ; így egy circulus vitiosus támad, a mennyiben mindig újabb és újabb anyaghiány és rothadási fészkek képződnek a foghúsban és ismételten alkalmat adnak higanysulfid keletkezéséhez. A stomatitis megelőzési módját ennélfogva a következőkben precizirozhatjuk : A fogsort kifogástalan állapotba kell hozni ; szorgalmasan kell a fogakat kefélni és a szájat enyhe desinficiens oldatokkal öblíteni, a melyeknek nem szabad a nyálkahártyára izgatólag hatni, ilyen pl. a hydrogenhyperoxyd. Sajnos ezen követelményeknek a gyakorlatban igen sokszor nem lehet tökéletesen megfelelni. Némely betegnél pl. legjobb akarata mellett is a fájdalmasság akadályozza az erélyes fogkefe-használatot; más patienseknél a foghústasakok eltüntetése és meggyógyítása okoz nehézségeket. Schreuss a bonni bőrklinika m.-tanára kutatott egy olyan eljárás után, mely alkalmas volna ilyen esetekben is meggátolni a stomatitis kifejlődését; talált is ilyeket, kiindulva a nyálkahártyalupusnak Pfannenstiel-féle kezelési módjából : belsőleg jódnatriumot ad, s a külső kezelési módnál activ oxygent alkalmazott, miáltal a lehasadó jód in statu nascendi erősen hatékony lesz. Hasonló eljárással stomatitis ellen is igen szép
