Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-10-01 / 10-12. szám
XV. évfolyam. 1922.Október—november—December FOGORVOSI SZEMLE SZERKESZTIK: Dr. KÖRMÖCZI ZOLTÁN és Dr. SZABÓ JÓZSEF. TARTALOMJEGYZÉK : Előszó .........................371 Eredeti közlemények : Szabó József dr.: Prothezisek lesorvadt alsó állcsontokra ............. 373 Winkler Gyula dr.: A „Gysi Simplex“ artikulator bírálata és az alkalmazkodás ..........378 Halász Henrik dr.: A denti n-érzéstelenítésről 386 Hegedűs Zoltán dr. : Uj módszer egyes fogak hídszerű pótlásához láthatatlan oldalas horgonylattal ..................391 Horváth Lajos dr. : Fogszabályozási esetek ... 397 Nagy Andor dr. : A fogfilm plastikus megerősítéséről ............- 407 Könyvismertetés........409 Szemelvények............. 411 Kari érdek....................418 Hivatalos rész............ 421 A pénztáros postája 436 Tartalom-jegyzék... 439 1922. karácsony hava. „Megnehezült az idők járása felettünk !“ Ezt a fájdalmas, régi mondást véljük hallani úgy a közélet fórumán, mint a magánemberek csendes, nehezen pislákoló családi tűzhelye körül. A mindenkire majdnem kivétel nélkül, egyenlőkép nehezedő drágulása az életnek, keservessé, nehézzé teszi a küzdelmet a megélhetésért, csak a hétköznapi elemi szükségletek előteremtéséért, mert arról az élet-standardról, mely méltó volna ahhoz a társadalmi positióhoz, a minő egyetemileg graduált társadalmi osztályt méltán megillet, ma már álmodni sem lehet. Ezek az anyagi nehézségek reánehezedtek tudományos életünkre is. A tudományukból élő osztály tagjai, orvosok, tanárok, mérnökök stb. nem bírják sem a külföldi szaklapok előfizetését, sem a szinte megfizethetetlen külföldi szakkönyvek árát megfizetni. Szomorú théma ez egy tudományos lap élén! De a valósággal szembe kell nézni. Csak akkor fogjuk mérlegelni tudni azt az óriási hátrányt, a melyet a tudomány haladásától való visszamaradás okoz nemcsak a magyar tudománynak, hanem a szaktudomány művelőinek egyenként is, sőt a pátenseknek is. Ha végiggondoljuk azon kiadásaink sorozatát, melyeket akár kénytelenségből, akár önként adunk ki a testi élet alimentatióján kívül, be fogjuk látni, szinte szégyenkezve,