Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-01-01 / 1. szám
3 a család is nagy volt: 7 gyermek, de kitűnő nevelést mindegyik kapott. Lajos az ötödik gyermek volt. Szép, nyúlánk, karcsú gyermek, művészi hajlandóságú és nyílt eszű. Nem volt első eminens a gymnasiumban, csak közepes tanuló, mert már mint gyermek is az jellemzi, a mi később a férfit : a végtelen szerénység, a törtetés teljes hiánya, a csendesen szemlélő, magában és befelé való élés. Szegeden, Pesten, Kecskeméten és Halason végezte a középiskolákat, azután visszakerült Pestre, a hol az 1871/2-iki tanévben beiratkozott az egyetem orvosi facultására. Legszorgalmasabban hallgatta a belgyógyászati előadásokat Korányi Frigyesnél és a fogászatot Árkövynél, a Magyar-utczai intézetben. 1876-ban doktorrá avatták és a következő évben mint fiatal orvos, végigszolgálta a boszniai okkupácziót. Egyenes, becsületes gondolkodásának nagyszerű jelét adta avval, hogy a neki szánt katonai kitüntetést nem fogadta el. Annyi visszaélést tapasztalt a katonai egészségügy körül, hogy tiszta lelke megundorodott ettől a szolgálattól — és a kitüntetést visszautasította. * 1878-ban a 11-ik belgyógyászati klinikán találjuk őt, mint díjtalan gyakornokot. Korányi nagyon megszerette a szerény, szorgalmas fiatal doktort, úgy hogy otthoni rendelésein több éven keresztül magánassistensnek használta, sőt orvosnak beajánlotta a Csáky grófokhoz, kiknél néhány évig háziorvoskodott. Hattyasy mindig büszke volt arra, hogy Korányi mellett dolgozhatott és valóságos rajongással csüggött rajta. Arczképét, mely fogadószobájában a királyé alatt függött, sokszor és szeretettel mutogatta és nézte. Sok-sok év múltán, a mikor Korányi 50-éves doktori jubileumát ünnepelte, ő nemcsak az ünneplők között volt, hanem egykori mesterének gyönyörű, értékes antik vázát küldött emlékül. Legszebben pedig nyilvánult meg nála a tanítvány szeretete régi tanítója iránt, a mikor 1920 elején — maga is már nagybeteg volt — az a gondolat izgatta, hogy Korányi emlékére Budapestnek egyik utczáját kellene elnevezni és ezt az eszméjét egy szép, hosszú levélben megírta mestere fiának és 1*
