Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1922-01-01 / 1. szám

18

ként és összesen a legkülönbözőbb variációkban beállíthatók és megfigyelhető ezeknek befolyása a rágóbarázdák szögének kialakulására. E művi barázda lemezeinek széthájlását, egy a művi barázdára megerősített szögmérőn közvetlenül le lehet olvasni.

Ha most a fémhegyet jobb oldalra, az I. moláris tájára állítjuk be a művi rágóbarázdába és rágómozgásokat végeztetünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy jobbraharapásnál a jobboldali condylus körül a fémhegy majdnem a rágóbarázda irányában mozog, miáltal a bukkális barázdafelület meglehe-15. ábra.

Mozgó moláris-barázda alsó viaszsablonra montírozva. Az artikulátor felső gipszmodell-tartója mellé egy fémhegy van erősítve, a mely a mozgó barázdába belekap és oldalharapásnál a két barázdát jelző fémszárnynak olyan dőlést ad, a mely a condyluspálya és a metszőfog-vezetéssel összhangban van. A skálán a barázda-lemezek hajlásszöge leolvasható.

tős meredek állásban marad. Zta/raharapásnál a beállított fémhegy rövidebb utat ír le ugyan, de majdnem derékszögben halad a rágóbarázda lingvális felületén, miáltal azt majdnem vízszintes helyzetűre nyomja. Az egyik esetben tehát jobbraharapásnál a barázdán mozgó pont ferde irányban hosszú úton az erősen hajlott bukkális barázda felületén halad fel, az alsó moláris bukkális csücskének megfelelően. Balraharapásnál a rágóbarázda mozgópontja a legrövidebb