Fogorvosi szemle, 1921 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1921-01-01 / 1. szám

a csavart az esetleg fúróval tágított gyökcsatornába csavarjuk, s a csavar nyelénél fogva extrahálunk. (3. ábra.) Amennyi­ben sikerül az eltávolítás, igen előnyös, mert az összes metho­­dusok közül ez az egyedüli, mely nem jár alveolusroncsolás­­sal. Sajnos azonban csak igen ritkán vezet eredményre ez az eljárás, mivel ha vékony csavart használunk, ennek csavar­menetei nem fogják elég erősen a gyökeret, s az extraktió­­kor rendszerint kiszakad a csavar a gyökércsatornából, ha pedig vastagabb csavart alkalmazunk, ez a gyökeret könnyen elrepeszti. Bunkósan megvastagodott végű gyökeret pedig még a legtökéletesebb applikált csavarral sem tudunk eltávo­lítani. Látjuk tehát, hogy a fogó túlságosan roncsol, az emelő használata nagy ügyességet tételez fél és elnyújtja a műtétet azonkívül nem biztos az eredmény, ép úgy mint a Serre-féle csavaroknál. Midőn tehát a mindennapos és közhasználatban levő gyökéreltávolító műszerek ilyen hibáit látjuk, összefüggésbe kell hoznunk azt a mélyen fracturált és benthagyott gyökerek nagy számával. Ha pedig ezt az összefüggést elfogadjuk, keresnünk kell azon műszert, mely leginkább mentes a fenti hibáktól. Ezen műszertől pedig azt kívánjuk, hogy 1. lehető kevés vagy semmi roncsolást ne okozzon, 2. ne tételezzen 3. ábra. L eltávolítása megkísérelve Serre-féle csavarokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom