Fogorvosi szemle, 1921 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1921-01-01 / 1. szám
11 A rágási nyomásról * Irta: Morellt Gusztáv dr. A fog és a fogmeder egymáshoz való viszonya boncztani szempontból ismeretes, ezzel szemben élettanilag még nincsen kellőleg tanulmányozva. így magyarázható, hogy míg a tankönyvek a fog és a fogmeder leírásával bőven foglalkoznak, addig a fog normalis élettani szerepéről, a rágásnál fellépő erőművi hatásról alig emlékeznek meg, pedig a kórtan egyes jelenségei csakis akkor lesznek megérthetők, ha az ép viszonyokba nyerhetünk kellő bepillantást. A szervezetben előforduló csontösszeköttetésekhez viszonyítva, a fogak helyzetét az állcsont és az állkapocsban gyakran egy ízülethez hasonlították. Ez azonban teljesen téves, mert a fogmeder és a fog közt sem izületi porcz, sem izületi nedv nincs, a mi a legkisebb Ízületekben is megvan (pl. hallócsont-izület). De a teljesen merev csontösszeköttetéssel való összevetés (pl. a koponyavarratok) is hibás, mert, mint tudjuk, a fognak bizonyos határok között ép viszonyok mellett mozgása van. A helyett tehát, hogy téves analógiákat veszünk fel, sokkal helyesebb, ha a fognak a fogmederben való elhelyezését, a szervezetnek egy oly berendezéséül fogadjuk el, mely teljesen különleges, a mint hogy ez egy teljesen különleges czél, a rágás szolgálatában áll. A fog mozgása régen köztudomású és így elég rámutatni, hogy néhány gyapotfonál vagy egy gummiszalaggal a fogat helyzetéből bizonyos fokban könnyen kimozdíthatjuk. E mesialis vagy distalis kitérésen kívül, axialis irányban is * Előadva a Magyar Fogorvosok Egyesülete tudományos ülésén, Budapesten, 1920 november 13.-án.
