Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1918-01-01 / 1. szám

46

korai alkalmazásakor kb. az esetek 12%-nál van maradandó pseudarthrosis.

Praedilekciós helyről a mandibulán beszélni nem lehet. Akár a vízszintes vagy fel hágó ág : az esetek gyakorisága egyenlő.

Diagnosis. Csak nagy defektusok esetén egészen könynyü. Mert erős kötőszöveti hidak, törvégösszetolódások félrevezethetnek a megfigyelésnél. Mert ilyenkor a legjellemzőbb tünet : a rendellenes mozgékonyság elmaradhat ; ha meg nagy erőt fejtünk ki, akkor a friss, gyenge kallus is megenged csekély elmozdulást. — Minden pseudarthrosis vizsgálatkor többször nyissuk és csukjuk a szájat, a mikor is szájnyitáskor — különösen, ha a mandibularis ív elülső részén van a törés — a törvégek le és befelé elmozdulnak ( Wunschheim „Atmen der Fraktur“). — Fontos még a Röntgen ellenőrzés, de mint már említve volt, Röntgenképen nem látjuk meg rögtön a kallusképződést, csak hetek múlva. — Subjektiv tünet (de inkább csak ha nincsenek fixálva a törvégek) : fájdalom és főképpen rágászavarok, a beteg nem tud keményet harapni: a fogak engednek a nyomásnak.

Prognosis. Quo ad restitutionem ad integrum természetesen rossz, funkciót tekintve, ha nagy a csonthiány : szintén rossz. Kisfokú csonthiány esetén a törvégek összetolódhatnak és összeköttetnek erős kötőszöveti hiddai : ilyenkor a funkció eléggé kielégítő — puha ételek megrághatok. Hosszú ferde törések esetén és olyanoknál, melyek a metszők tájára esnek, sokszor teljesen jó rágóképesség jön létre. — Ilyenek a viszonyok, ha nem avatkozunk be therapeutikusan. De ha igen, úgy a prognózis gyógyulást tekintve is, de főképp funkcionális eredményeket tekintve, sokkal jobb.

Therapia.

I. Vértelen kezelés :

a) hídmunkák;

b) kaucsuk vagy fémprothezis kapcsokkal.

II. Véres kezelés:

a) rokon szövetek felhasználása ;

Osteoperiosteális plasztika, lokálplasztika.