Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1918-01-01 / 1. szám

44

Prof. Dr. Euler (Erlangen) : Die Pseudarthrose des Unterkiefers, (Deutsche MonatsschriftfürZahnheilkunde. 1917)

Állkapocstörések gyakori és legnehezebben leküzdhető complikácziója a pseudarthrosis, miért is fontos okainak és megelőzésének ismerete.

Okai : (Lindemann szerint)

1. Túlnagy csontdefektus;

2. A törés helyén támadt genyedés;

3. Interpozítumok;

4. Granulációk, melyek vaskos hegkötegekké alakulnak át ;

5. Csontképződés elmaradása.

Mások szerint továbbá :

6. A törvégek későn fixálása sínekkel (Wunschheim).

7. Helytelen specziális kezelés, főképpen gummiligaturák helytelen alkalmazása. (Ganzer)

8. Nem eléggé konzervatív irányú kezelés, nevezetesen csontszilánkok felesleges, vagy túlkorán eltávolítása. (Ganzer)

9. Ankylosis. (Klein, Pichler)

A legtöbb ok magyarázatra nem szorul.

Ad. 2) Genyedést sokszor a törés szomszédságában levő letört gyökerek, vagy látszólag egészséges fogban a trauma következtében elhalt pulpák okoznak, ill. tartanak fenn. Ezért fontos a törés környékén a fogak pontos vizsgálata. Nervus mandibularis sérülés okozta tünetek összetéveszthetők pulpa elhalással. Röntgen-felvétel rendszerint eldönti a dolgot: a beteg gyökcsúcs felett (chronikus esetben) kisebb-nagyobb csontbeolvadás látható. Genyedést tartanak fenn — némelyek szerint — még be nem gyógyult sebekre alkalmazott csontdrótligaturák. Ma már ritkán is használják.

Ad. 5) Heges, atrophikus csontvégek között minden egyéb ok nélkül is elmaradhat teljesen a csontképződés.

Ad. 6) Elkésett specziális kezelés, nevezetesen a törvégek későn fixálása gyakori oka pseudarthrosisnak.

Ad. 7) Helytelen specziális kezelés gyakrabban okoz ugyan rossz artikulatiót és rossz irányban gyógyulást, de