Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1918-01-01 / 1. szám

44 Prof. Dr. Euler (Erlangen) : Die Pseudarthrose des Unterkiefers, (Deutsche MonatsschriftfürZahnheilkunde. 1917) Állkapocstörések gyakori és legnehezebben leküzdhető complikácziója a pseudarthrosis, miért is fontos okainak és megelőzésének ismerete. Okai : (Lindemann szerint) 1. Túlnagy csontdefektus; 2. A törés helyén támadt genyedés; 3. Interpozítumok; 4. Granulációk, melyek vaskos hegkötegekké alakulnak át ; 5. Csontképződés elmaradása. Mások szerint továbbá : 6. A törvégek későn fixálása sínekkel (Wunschheim). 7. Helytelen specziális kezelés, főképpen gummiligatu­­rák helytelen alkalmazása. (Ganzer) 8. Nem eléggé konzervatív irányú kezelés, nevezetesen csontszilánkok felesleges, vagy túlkorán eltávolítása. (Ganzer) 9. Ankylosis. (Klein, Pichler) A legtöbb ok magyarázatra nem szorul. Ad. 2) Genyedést sokszor a törés szomszédságában levő letört gyökerek, vagy látszólag egészséges fogban a trauma következtében elhalt pulpák okoznak, ill. tartanak fenn. Ezért fontos a törés környékén a fogak pontos vizsgálata. Nervus mandibularis sérülés okozta tünetek összetéveszthetők pulpa elhalással. Röntgen-felvétel rendszerint eldönti a dolgot: a beteg gyökcsúcs felett (chronikus esetben) kisebb-nagyobb csontbeolvadás látható. Genyedést tartanak fenn — némelyek szerint — még be nem gyógyult sebekre alkalmazott csont­­drótligaturák. Ma már ritkán is használják. Ad. 5) Heges, atrophikus csontvégek között minden egyéb ok nélkül is elmaradhat teljesen a csontképződés. Ad. 6) Elkésett specziális kezelés, nevezetesen a törvé­gek későn fixálása gyakori oka pseudarthrosisnak. Ad. 7) Helytelen specziális kezelés gyakrabban okoz ugyan rossz artikulatiót és rossz irányban gyógyulást, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom