Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1918-04-01 / 2. szám

29

féleségében a drótligaturával versenyezhetne. A intermaxillaris gummiligaturák verticalis húzásával szemben az öntött ezüstsínek nem bizonyultak czélszerűnek és ezen nem segítenek a Pichler-féle gyűrűk sem, hanem feladatunkat csak fölösleges módon komplikálják. Dr. Urbantschitschnak azon gondolatát pedig, hogy az öntött ezüstsíneket Schellhornléle drótligaturákkal erősítse a fogakhoz nem tartom szerencsésnek, mert ezzel a foghúst szükségtelenül erősen izgatjuk (lásd Dr. Urbantschitsch „Die Therapie der Unterkieferbrüche durch die intraovale Gußschiene“ 1917-ben megje-5. ábra. Stancolt koronák. 6. ábra. Schröder-féle ív.

lent közleményét az Őst.- ung. Vierteljahrschrift für Zahnheilkunde czímű folyóiratban.

Az öntött ezüstsíneket felczementezve gallériasín név alatt is használtuk. Felemlitem még a Randolf-fémből öntött gyönyörű szép síneket, melyek arra alkalmas esetek végleges prothetikus ellátásánál tettek jó szolgálatokat.

Igen tökéletes rögzítését biztosítja a törvégeknek az állkapocssínezésnek harmadik módja : a stanczolt koronák. A stanczolt koronák teljesen beborítják a meglevő fogakat és azokra rá czementezzük.

Ezen sínek hátránya azonban az, hogy nehezen távolíthatók el és a harapást emelik.

Rátérek most azon sínező eljárásra, mely intézetünkben