Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)
1918-04-01 / 2. szám
21 A legrégibb német sebészeti munka 1460-ban jelent jelent meg, Heinrich von Pfolsprundt a szerzője, fogászáti szempontból alig tartalmaz valami említésre méltót. A 16-ik század több szempontból fontos időszak a fogászat ókori történetében. Először a fürdősök fogászati gyakorlata úgylátszik már általánosan elterjedt, mert e kor orvostudor-szerzői haragosan emlékeznek meg róluk. Másodszor e század hoz először fogászati monográfiákat nemzeti nyelven írva. így németül az 1530-ik évben a Zahnarzneybuchleint*, melynek kompilator-szerzője valószínűleg ilyen kuruzsló fürdős. Jelentősebb Walther H. Ryff strassburgi sebész könyvecskéje, mely 15—20 évvel később jelent meg és tulajdonképpen népszerű tanácsadó a szem, fogak és fogzás betegségeiben.** Ryff sebészeti munkát is írt, melyben először találjuk említve és lerajzolva a pelikánt. A francziáknál Urbain Hémard*** sebész adott ki franczia nyelvű monográfiát 1582-ben. Harmadszor e század nagy anatómusai, orvos-sebész irói mind foglalkoznak műveikben fogászattal is, illetve foganatomiával és foggyógyászattal és mindegyikük tiltakozik a kuruzslók illetéktelen gyakorlata ellen. Vesalius nagyboncztani munkájának**** 7-ik könyvének 11-ik fejezete a fogaknak van szentelve, ahol számos új adatot találunk a fogak alaktanáról. Értékesebb Eustachius munkássága, ki külön könyvecskét adott ki 1563-ban Velenczében a fogakról.***** A fogak boncztanát és fejlődéstanát részletesen és pontosan adja és elsőnek különbözteti meg a zománczot a dentintöl. A szuvasodást a fogban lefolyó lobnak tulajdonítja és ennélfogva ezen, későbbi időszakokban ismételten felbukkanó inflammatiós carieselméletnek megalapítója. * Arztney Buchlein wider allerlei kranckheyten und gebrechen der tzeen ... ** Nuetzlicjjer Bericht... *** Recherche de la vraie Anatomie des dents . . . **** De humani corporis fabrica. ***** Libellus de dentibus.
