Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-11-01 / 2-4. szám
23 ugyanazon időszakában ismétlődik és nemcsak nappal, de éjjel is beállhat, jendrassik neurasthenias idegzsábájándl a fájdalom állandó, de nem olyan heves. Az idült trigeminus neuralgia egy önálló betegség, az acut neuralgiával nem függ össze s abból nem fejlődik ki, rendszerint az öregebb korban lép fél. Ezen igazi neuralgiákon kívül megkülönböztetjük még az ú. n. symptomás neuralgiákat, azaz mindazon neuralgiaszerű arczfájdalmakat, a melyek ugyan tünetileg a valódi trigeminus neuralgiákhoz hasonlítanak, de a melyeknél a fájdalom oka az idegek másodlagos izgatásában rejlik és a fogak, csontok és lágyrészek megbetegedése által van feltételezve, a szem-, orr- és fülbajokat nem érintve. Az igazi neuralgia a neurológushoz tartozik, azzal ezért behatóbban nem kívánok foglalkozni, hanem csak a symptomás neuralgiákkal, a melyeket Weski6 és 7 idiopathikusoknak, Partsch2 pedig neuralgiformnak nevez. Az állcsontok, az azokat fedő lágyrészek és a fogak trigeminus II. és III. ága által idegeztetnek be. Betegségek e részeken fájdalmakat válthatnak ki, de viszont a központból eredő fájdalmak oda is lehetnek localisálva. A fogaktól kiinduló ú. n. dentalis neuralgiák aránylag igen gyakoriak, ezek lehetnek elsődlegesekés másodlagosak. Az elsődleges dentalis neuralgiáknál a fogakban találhatunk betegségeket, még pedig vagy a) nagy fájdalmakkal járó elváltozásokat (pulpitis, periodontitis), vagy b) fájdalomnélküli elváltozásokat (idült foghártyalob, pericoronitis áttörő bölcsességfogaknál). A másodlagos dentalis neuralgiáknál egy különben beteg (belső odontoma, dentikel exostosis), de nem fájó fog a szomszédos terület bántalmazása által (lobok a sinus maxillarisban vagy trauma az illető fog szomszédságában) olyan abnormis izgalomba kerülhet, hogy igen erős fájdalom kútforrásává válhatik. A dentalis eredetű neuralgiákat WeskiG a következő csoportokba osztotta: A) Pulpa-betegségek: 1. Pulpa irritatio vasomotoricus zavarok következtében. (Akár lobos, akár congestiv természetű ez a vérbőség, ha bizonyos fokot elér, feltétlenül fogfájást eredményez, mert a merevfalú pulpaürben az idegvég
