Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-01-01 / 1. szám
46 kinek többé-kevésbé rossz helyzetben levő törési végeket, melyeket az ilyen kötés alatt esetleg már hegek is rögzítenek, előbb mobilizálnia és aztán reponálnia kell. De hátrányos az ilyen feszes, rögzítő kötés, a seb gyógyulása szempontjából is A több-kevesebb vattát, gazét magában foglaló kötés, a nyílt komminutiv törések eseteiben, — már pedig a harcztéri állcsontsérülések túlnyomó többsége ilyen — igen hamar beivódik nyállal, vérrel, tápanyagokkal, genynyel és így nemcsak hogy akadályozza a sebfelületek, lőcsatorna tisztulását, hanem az ilyen kötés bacteriumtenyésztö teleppé válik a sebfelületen, még ha viszonylag elég rövid időközökben cseréltetik is. Természetesen még inkább, ha órákig, napokig helyén marad. Hátrányos az ilyen rögzítő kötés azért is, mert megakadályozza a száj természetes tisztulását, lehetetlenné teszi a sokszoros öblítést, de csaknem lehetetlenné teszi a beteg kielégítő táplálkozását is. Hátrányos továbbá az ilyen, különösen hosszabb időn át alkalmazott kötés azért is, mert a lágyrészek sokszor egyébként szükségtelen eltolódásait, sebfelületek czélszerűtlen össze tapadását, továbbá zsugorodását okozhatja. Természetesen a seb sebészi ellátását, tehát elsősorban a sérült bekötését állcsonttörött betegeinken sem nélkülözhetjük. A fent részletezettek figyelembevételével már az első időben azonban elláthatjuk olyan kötéssel sebesültjeinket, a mely lehetőleg csupán azt a czélt szolgálja, melyet az ilyen kötésnek szolgálnia kell, t. i. a seb fedését és esetleg a vérzés csillapítását. A kötés tehát, melyet a szakszerű kezelés megindításáig szükségkötésnek mondhatunk, lehetőleg ne rögzítse a tört állcsontot, legyen könnyű (sok esetben ú. n. parittyakötés); helyben maradására használjunk inkább ragtapaszt vagy mastisolt; lehetőleg tegye lehetővé a kötésünk a beteg szájöblitését és táplálkozását. Még az ilyen, lehetőleg kevés kötszeranyagot magában foglaló kötést is igen gyakran változtassuk. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé éppen a sérülést követő első időben, a száj gyakori öblítésének fontosságát, naponta többször és bőségesen mossuk át langyos hydrogenhyperoxyd-oldattal a szájat. Szemmel láthatóan javul így
