Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-01-01 / 1. szám
16 gunkra utalva törtük meg a jeget s megalapoztuk a gyógyuláshoz vezető utakat. Eseteink nagy számán szerzett tapasztalataink annyira előrehaladtak, hogy abból a kérdés jelenlegi formája teljesen tisztázva fejlődött ki, eljárásunk nemcsak jogosulttá lett, hanem teljes elismerést aratott a külföld szakférfiai előtt is. Ma már minden fogász oly természetesnek tartja azt, a mit én legelőször állítottam, hogy ezen sérüléses formák csakis a sebész és fogász karöltött működésével gyógyíthatók meg. A múlt évben mára bécsi Weiser és lembergi Czizinsky professoroknak referáltam az akkor még kisszámú eseteinket, és ők annyira megkapónak és helyesnek tartották az irányelveket, hogy nem átallották meg, hogy mint az osztrák fogászati tanítás irányító szaktekintélyei Budapestre induljanak, hogy megnézzék a már gyógyúlt eseteket, és ő előttük az operatív eljárásunkat bemutassuk. Azóta mint értesültem, hasonló utón haladnak, a legjobb eredménynyel. Újabban a hollandus Lanz professor és egy német katonaorvoskiküldött nézte eseteinket és helyesnek mondották irányunkat. Máskülönben is ezen óriás számú állkapocs sebesültek meggyógyításának problémája ma már annyira előtérbe nyomult, hogy immár egy igen fontos katonai s nemzeti szempontot képvisel. Ma már hazafias nemzeti érdek, hogy a harctér ezen legnyomoruságosabb rokkantjait megmentsük a kegyelem-kenyértől s mint hasznosítható egyéneket újból visszaadjuk a hadseregnek, vagy a társadalomnak. E kérdés, hogy mily fontos problémát képvisel, mutatja a complicált esetek nagy száma; így jelenleg is a kezelt betegeink sorszáma a 300-on már jóval felül van s napról-napra jobban növekedik. Ezen sebesültek mindnyájan sok kórházat jártak meg, mig ide kerültek, gyógyulást azonban nagyobbrészt sehol sem kaptak. Ez a körülmény koronatanúja s legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a sebesültek eddigi kezelése minden kritika nélküli, vagy helytelen beállítású rendszerrel nagyobbrészt konservative vagy paliatíve történt. Ez a körülmény sokszor rosszabbodást is jelentett számukra.