Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-11-01 / 2-4. szám
57 részeit; kevesebb esetben fordul ez elő a franczia jól gyártott ólom lövedékeknél. Közeljövő lövésből eredő lőcsatorna bemeneteli helye rendszerint gömbölyű nyílást mutat, ellenben a kimeneteli nyílás sokszor egy 10—15 cm. hosszú tátongó sebhelyet alkot. A legkellemetlenebb meglepetésekhez tartozik az állkapocssérülést szenvedett betegeken az úgynevezett késői vérzés, vagyis utóvérzés a mely minden előzetes fájdalom vagy tünet nélkül egyszerre, legtöbbször az éjjeli erős alvás alatt jelentkezik oly erővel és oly nagy mértékben, hogy gyakran az azonnali orvosi beavatkozás is majdnem hiábavaló volt, mert nem volt megállapítható, hogy a sérülés mily forrásból származik. Prof. Ch. Bruhn: Bericht über eine zweijährige Tätigkeit des Düsseldorfer Lazarettes für Kieferver.letzte (15. August, 1914.—15. August 1916). Németországban igen hamar felismerték, hogy állkapocstörötteket eredményesen csakis e czélra különlegesen felkészült helyeken lehet eredményesen gyógyítani. Németországban is egyike a legelsőknek volt Prof. Bruhn, a ki Düsseldorfban előrelátó bölcsességgel már 1914 augusztus közepe táján saját privátklinikáján összegyűjti az állkapocstörött sérülteket. Bruhn Prof.-nak sikerült lépésről-lépésre meggyőzni a katonai köröket a különleges és egyes-egyedül állkapocstöröttek, arczsérültek részére szervezendő kórházak szükségességéről, sikerült neki továbbá a düsseldorfi polgárság, társulatok figyelmét e szerencsétlen hadisérültekre felhívni. így aztán ezen utóbbiak bőkezűsége lehetővé tette, hogy Düsseldorfban az idők folyamán mintaszerűen rendezett, minden szükséges eszközzel, berendezéssel, személyzettel ellátott kórházak állanak ma szakavatott sebészek, fogorvosok vezetése alatt rendelkezésre állkapocstöröttek részére. A lazarette katonailag a kir. Reservelazarette I. (Düsseldorfhoz tartozik, és a Feldsanitätsschef «914. szept. 14-iki intézkedésével éppen olyformán, mint a berlini tudomány egyetem
