Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-11-01 / 2-4. szám
53 talppontját, melyet a felveendő ellenoldali állcsontizületre beállítunk. A fősugár tehát nagyon kevéssé (5°) hátra és fölfelé mutat. Az állcsontizület ekkor a félelliptikus hasadékban mintegy keretben mutatkozik olyan tisztán, mintha csontvázon történnék a felvétel, sőt még pharyngealis részében is nagyon szépen (3. ábra). Maximális szájnyítás mellett a rés erősen nagyobbodik és a centrális pont — fősugártalppont — valamivel előbbre kerül (4. ábra) Jelentések hadikórkázak állkapocs-osztályairól. Dr. Lorenz Landgraf. Bericht über die Tätigkeit der Abteilung für Zahn- und Kieferkranke (Oester.-ung. Vrjsschritf. f. Z., 1916, 319 lap). 1915-ben Gadányi törzsorvos belátta annak szükségét, hogy állkapocstörések eredményes gyógyítására sebész- és fogorvosnak kell összeállania, és így létesített a Reservespital Nr. 6-ban, a mely akkor még a Garnisonsspital Nr. 16 filiáléja volt, egy fogászati ambulatoriumot. Később a beteganyag oly mértékben nőtt, hogy többé a helyiségekben el nem fért; a Garnisonsspital Nr. 16 első és második filiáléja ekkor egybeolvasztatott és a kettőből támadt a különálló Reservespital Nr. 6. Ez ma két különálló teremsorozatot foglal magában : az egyik sorozatban a konzervativ-prothetikus munkák, a másikban az állkapocstörések kezelése, műtétéi folynak. Egy fogtechnikai laboratórium 15-20 fogtechnikussal, továbbá 150 betegágy áll rendelkezésre. 1916 augusztus végéig kezelt állkapocs betegek-száma 590; e számból 122 gyógyultan és szolgálatképesen bocsájtatott el; 56 felülvizsgálatra küldetett. A sérülések minősége szerint 103 felső állcsonttörés, 369 állkapocstörés és 52 mindkét állcsontot érintő törés volt kezelés alatt. A jelentésből kiemeljük, hogy a kezelési módokat illetőleg a kórház egyoldalúan egyetlen irányhoz sem csatlakozott; egyszer az egyik, egyszer a másik helyzethez mért sin-
