Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-11-01 / 2-4. szám
39 Durva hiba volna, ha a kalium-natriumot vattás Millerféle tűvel akarnók felvenni; ez úgy sem sikerülne, mert a vatta elégne. Nem szabad a kalium-natriumos tűvel mindjárt első ízben kíméletlenül a gyökércsűcsig hatolni, mert ily módon könnyen tolhatunk még szeptikus anyagot az apikális nyíláson keresztül. Dr. Rhein New-Yorkban azt mondja, hogy kaliumnatrium nélkül nincsen gyökérkezelés. Én is a legkiterjedettebb mértékben használom, nemcsak gangraenánál, hanem pulpitis esetén is. Az egyedüli szernek tartom, mellyel a gyökércsatornában lévő véralvadékot ki lehet takarítani. Gyökérpulpa maradványokat, a melyekhez Donaldson-tűkkel hozzá nem férhetünk, kalium-natriummal elroncsolhatunk, feltéve, hogy egy vékony Miller-tűvel bejuthatunk. Mint minden lúgnak, a kalium-natriumnak is van tágító hatása a gyökércsatornára. Állítótag az organikus részét joncsolja el, mire a sók kihullanak belőle. Nem hiszem, hogy ez a hatása valami nagy volna. Mindazonáltal a gyökértágításnál nagy hasznát vesszük, mert a szűk csatornákban lévő finom pulpa-szálat, a melyhez Donaldson-tűvel egyáltalán nem férünk hozzá, kalium-natriummal elfolyósíthatjuk és igy a további tágítást savval lehetségessé tesszük. Éppen 25 éve annak, hogy dr. Schreier nyilvánosságra hozta a kalium-natrium-kezelést. Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, hogy a feltalálónak a fogorvosok és fogbetegek nevében köszönetét mondjak azért a szerért, mely a gyökérkezelést hatalmas lépéssel előbbre vitte.
