Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-11-01 / 2-4. szám
33 den muss. In diesem Falle wurde die Injection auf die übliche Art hergestellt, und bei der nun folgenden Präparation fiel sofort auf, dass am vorderen und hinteren Rande des Ligamentums keine Gelatine sichtbar wurde. Bei der weiteren Freilegung ergab sich dann, dass die Injectionsmasse in der Vene gedrungen war und diese nach allen Seiten hin ausfüllte. Fast der gesamte Spritzeninhalt war in die Vene entleert worden und nur ganz wenig Gelatine fand sich ausserhalb dieser, sie lag lateral der Gefässe.“ — Vagyis a szerzők egy oly esetről számolnak be, mikor kísérletezés czéljából hullákon végzett injectiók alkalmával a befecskendezett gelatinszerű anyagot nem találták a rendes helyen az ideg mellett, hanem a fecskendő tartalma a véna meningea media megsértésével e véredénybe ömlött. Hogy ily véredénysérülés és az érzéstelenítő-szernek, vagy esetleg levegőnek a vérkeringésbe való jutása in vivo katasztrofális is lehet, úgy hiszem, nem kell bővebben kifejtenem. A hosszú tűkkel való érzéstelenítés egyik hátránya, hogy nem ritkán nyelési nehézségek is lépnek fel, minek okát abban kell keresnünk, hogy a tüt pharyngealis irányban nagyon hátra toltuk és a glosso-pharingeus szálait érzéstelenítettük. Ha tekintetbe vesszük, hogy ily nyelési nehézségek esetleg 2—3 óráig is eltarthatnak, úgy nem fogjuk e tünetet lekicsinyelni. Cs. és kir. 6. tartalék-kórház fogászati osztályát vezetve, nem ritkán volt alkalmam a felsorolt tünetek egyikét vagy másikát észlelhetni s ezért ez a helyzet kényszerített arra, hogy gondolkodjam a fölött, vájjon nem lehetne ezen eljárást oly módon módosítani, hogy a vezetéses anaesthesia előnyeit élvezhessük, anélkül, hogy annak hátrányai fenyegetőleg állanának mögöttünk. Kísérletet tettem tehát, hogy nem lehetne-e vezetéses anaesthesiát létrehozni anélkül, hogy a nervus mandibularis közvetlen közelébe jussunk, hanem elégedjünk meg, hogy az érzésielenítő-szert az idegnek a csontba való belépési helyétől a forameti-inandibularetől kissé távolabb deponáljuk és az osmozis útján indirecte fejtsük ki a hatást az idegre. Közönséges befecskendezésnél is láthatjuk, hogy az injiciált folyadék a befecskendezési ponttól félkörszerüleg terjed, mely kör 3
