Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)

1914-03-01 / 1. szám

41 A fog hiányzó szövetrészeit viaszból a kavitásról vett lenyomatok és a lenyomatokról nyert mintákon is felépíthet­jük. Ezek a lenyomatok és minták éppen úgy készülhetnek, mint azt a porcellánbetétekről írtuk. A kavitásból eltávolított viaszmintáról az esetleg hozzá­tapadt nyálat vízzel, majd alkohollal letisztítjuk. A viaszmin­tán, annak a kavitás felé eső felületébe alávájásokat, árkokat is vájhatunk, de jobb ezeket a kész betéten végeznünk, mert a viaszminta könnyen alakját változtathatja. Nagyobb viasz­minta belsejét üregessé is tehetjük. Erre a Roach-ié\e viasz­­szívó-készülék (lásd 51. ábra) alkalmas. Az eszköz szétszed-51. ábra. Roach-ié\e viasz-szívó. hető üres fémgömbjébe vattát teszünk ésagömbötlángfelettmeg­­melegítjük, majd annak kissé hajlított vékony csövecskéjét a viaszmintába szúrjuk. A gömb másik végére illesztett gummi­­csövön keresztül a fémminta belsejében megolvasztott viaszt a gömbbe szívhatjuk. Következő feladatunk már most a nyert viaszmintáról öntéssel tökéletes fémmásolatot készíteni. Az öntés lényegében abból áll, hogy a viaszmintát tűzálló anyaggal veszszük körül, azaz a viaszmintát ilyen anyagba ágyazzuk, a viaszt vékony csatornán keresztül kiégetjük és az így képződött üregbe: a formába, a mely a viaszminta legfinomabb részleteit is vissza­adja, olvasztott fémet öntünk. A tapasztalat azt mutatta, hogy fémek öntése ürformába vékony csatornán keresztül csakis akkor sikerül, ha az olvasztott fémet erővel szorítjuk a for­mába. E czélra való készülékek a felhasznált erők szerint három csoportba oszthatók:

Next

/
Oldalképek
Tartalom