Fogorvosi Szemle, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1913-10-01 / 3. szám

1913. Október VI. évfolyam. FOGORVOSI SZEMLE SZERKESZTI: Dr. KÖRMÖCZI ZOLTÁN. TARTALOMJEGYZÉK: Eredeti közlemények: Dr. Bányai Sándor: A Steele-féle por­czellánfogakról ............................. 85 Dr. Ság Sándor: Aranykoronák és hídmunkák zománczozása ............. 89 Könyvismertetés: Orvosképzés -....................................... 91 Dr. Török László; A találmányi sza­badalom ................................................ 91 Az 1911. évi párisi stomatologus con­gressus munkálatai ................... 92 Kari érdek* Titkári jelentés. Dr. Siklós Armand 93 Útmutató az 112.026/911. stb. tárgyá­­ban. Dr. S. Á...................................... 100 A fogtechnikus kérdés az Orvos-Szö­vetség congressusa előtt________ 102 Hirek: Orsz. Stomatologus Egyesület nagy­, gyűlése .............................................. 107 Értesítés fogtechnikus-segédek állás­közvetítése ügyében...................... 108 Novocain-tonogén fiolák — .............. 108 Lapszemle ...... 109 Hivatalos rész: Figyelmeztetés ..............t........ ........ 115 Pályázati hirdetmény ........................ 115 Alapszabály elfogadott tervezete........ 116 Jegyzőkönyvek ................................. 121 Egyesületi vezetőség és tagnévsor r~. 126 Hirdetések. A Steele-féle porczellán-fogakról. Dr. Bányai Sándor kórházi főorvostól. Igen sok bajt, gondot és fáradtságot okoz a fogorvo­soknak a szájba állandóan alkalmazott csapfogak, koronák és hidak porczellán-részeinek repedése és törése és éppen ezért lépten-nyomon találkozunk a szaklapokban újabb és újabb módszerek és eljárások ismertetésével, melyek egyrészt azt czélozzák, hogy a porczellánrész el ne repedhessen, más­részt a mégis eltört rész könnyen, gyorsan és minél jobban pótolható legyen. Igen helyes úton haladó és egészséges törekvés, hogy a porczellán maga a fém forrasztásakor távol lehessen az egész művelettől és a fogpótló müdarabnak csak azon része kerüljön az olvasztó, vagy forrasztó tüzbe, mely a porczel­­lánnak ágyául szolgál. Ezáltal elkerülhető a porczellán meg­­hasadásának lehetősége a tűz melegétől és a vele összeköt­tetésben levő fémrésznek hevítés alatt való kitágulása és szétrobbantó feszítése által. Ily módon a hídműhöz csapfo­gakhoz vagy koronához felhasznált porczellán fogrész előze­tesen meg nem gyengitve, könnyebben megfelelhet a rágás alkalmával reá háramló követelményeknek és derekasabban ki­

Next

/
Oldalképek
Tartalom