Fogorvosi Szemle, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1913-03-01 / 1. szám
15 tot a patiens mintegy U/2 perczig energikusan forgassa meg szájában, hogy ezzel az emanatiót a vízből kikergesse. Az emanatio nevezett idő alatt elhagyja a folyadékot és a száj nyálkahártyájára rakódik le. 20—30 perez kell ahhoz, hogy az egész pohár oldatot ily módon kiöblögesse. Az öblögetés után lehetőleg 2 óra hosszat ne egyék és ne igyék a patiens. Ezzel az egyszerű eljárással kezdte a szerző rádiumkezelését és feltűnő eredményeket ért el. 2—3 nap alatt a subjectiv panaszok és a genyedés foka csökken s csak azokon a helyeken mutatkozik kisebb javulás, a hol még fogkőmaradványok vannak, a melyeket ülésről-ülésre gondosan kell eltávolítani. Nagyobb tasakokat localisan kezel Fecskendővel fecskendez beléjük lehetőleg erősebb (100 egységű eman.) oldatot, de jó eredményt ér el a leírt oldat befecskendezésével is. Kiváló eredményt látott, ha a tasakokba „radioaktiv anyag“-ot helyezett be. Ugyancsak a „Hannover“ radium társ. szolgáltat viaszpálezika formájú radioaktiv anyagot, melyekből egy gombostűfejnyi darabkát helyez a tasakokba és több órán át kis vattatamponnal rögzíti oda. A kezelés lényege tehát: fogkőeltávolítás, öblögetés és radioaktiv anyagocskának a tasakokba való helyezése. Czikkében több kortörténetet közöl, a melyek 8—14 napos kezelés utáni gyógyulásokról számolnak be s tesznek tanúbizonyságot. Közleménye további részében a radium hatástani módjáról értekezik. A hatástani rész fejtegetéseinek — és a kortörténetek — részleges átolvasása czéljából minden érdeklődőnek melegen ajánlom dr. Trauner eredeti közleményét. Dr. Nemes Jenő.
