Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1912-03-01 / 1. szám

10 az alsó állkapocsban kényszerítették a kutatókat, a vezetése» érzéstelenítéssel való beható foglalkozásra. Előnyei a következők: 1. A befecskendezés kevésbé fájdalmas, mert puha szövetekbe szúrunk és fecskendezünk, minden nyomás nél­kül, míg a helybeli érzéstelenítésnél feltétlen szükséges a csonthártya alá jutni a tűvel és bizonyos nyomással fecsken­dezni, ha czélt akarunk érni. Mindnyájan tudjuk, hogy az érzéstelenítés eredménytelen marad, ha a nyálkahártya felpuffad. 2. A beszúrási nyílásból nem folyhatik vissza a folya­dék, mert az a beszúrási helytől távol van leraktározva. 3. Nagyobb területet aránylag kevés folyadékkal s csak egy-két beszúrással vagyunk képesek érzésteleníteni, mert nem az idegvégződéseket, hanem az idegtörzsöt magát akarjuk infiltrálni; ez mindenesetre nagy előny, ha p. o. több fogat akarunk egyszerre eltávolítani, vagy egyáltalán nagyobb terü­leten operálni. 4. Complicált esetekben (periostitis, abscessus, fellazult foghús), a midőn a helybeli érzéstelenítéstől nem sokat várha­tunk, a vezetéses érzéstelenítés fényes eredménynyel jár. Meg akarom jegyezni, hogy ilyen esetekben a helybeli érzéstele­nítés fájdalmas és ha abscessus van jelen, contraindikált, mert a genyet a fecskendezéssel továbbszállitjuk. 5. A helybeli érzéstelenítés rovására írt, néha előfor­­doló pulpaelhalás a vezetéses érzéstelenítésnél nem fordul elő, mivel az adrenalinnak vasoconstrictorikus hatása arra a nagy edényre, melynek közelében az érzéstelenítő folyadék le van raktározva, oly csekély, hogy a pulpa vérkeringési viszonyaira alig hat ki. Néhány szót szeretnék az érzéstelenítési folyadékról is szólni. Bár nem ez viszi a döntő szerepet az érzéstelenítés­nél, azért mégis szükséges, hogy következő jó tulajdonságok­kal bírjon: 1. Legyen minél kevésbé mérgező, vagyis érzéstelenítő és mérgező adagja közti különbség legyen minél nagyobb. 2. A szövetnedvekkel legyen isotonikus, azért tartal­mazzon 0 92% konyhasót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom