Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1912-03-01 / 1. szám

62 üregbe, vagy tömör lapisoldattal edzünk. Itt tekintettel kell lenni az így gyógyított helyek feketére festődésére. A chloroformnarkosis kései hatásairól. Irta Stierlin. (Über Spätwirkungen der Chloroformnarkose.) (Mitteil. a. d. Grenzgeb. 23. k. 3. f.) A szerző eredményeit a következőkben foglalja össze: 1. Az eddigi kutatásokeredményei nem jogosítanak föl arra, hogy teljesen visszautasítsuk a chloroform méreghatásaival szem­ben fennállóállandóidiosynkrasiaföltevésétaz egészséges emberre nézve, de ez az egyéni hajlam valószínűleg alárendelt jelentőségű. 2. Ellenben be van bizonyítva az, hogy mulólag az ilyen idiosynkrasia vagy megcsökkent ellenállóképesség a chloroform méreghatásával szemben fölidézhető, még pedig bizonyos kóros állapotok befolyása alatt. Megemlítendő itt minden sepsises és gyuladásos genyes folyamat, a chronikus autointoxicatio esetei, főleg azonban mindama bántalmak, melyekben a hasi szervek torsiójával, strangulatiójával, incar­­ceratiójával van dolgunk (kocsánycsavarodás ovariumcysto­­máknál, volvulus, sérvkizáródás, cseplesz- és mesenterium­­torsiók). A chloroformalkalmazás veszélye a bántalmaknál nő a narkosis intensitásával és tartalmával, nagyon valószínű­leg a torquált szerv vagy a lefűzött béldarab nagyságával is, tehát rövidtartamú, nem komplikált sérvkizáródásoknál cse­kély. Mindenesetre azonban akkora, hogy a szerző azt vallja, hogy a chloroformnarkosis strictissime ellenjavalt az említett állapotokban és a pyosalpinxnál. Mert itt elegendők olyan chloroformmennyiségek, melyeket egészséges és másféle bete­gek kifogástalanul tűrnének, hogy a máj és a vese intensiv megkárosításával a beteg halálát utólag fölidézze. 3. A chloroformmal szemben való ellenállóképesség meg­­csökkentésének okait talán részben autolysises vagy rend­ellenes belső kiválasztásokban kell keresni, melyek valamely módon elősegítik a bódító szer méreghatását, részben talán bizonyos, már a bódítás előtt is megvolt májelégtelenségi fok is szerepel, mely aztán a bódítószer hatása folytán dele­­tarius accumulatióban részesül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom