Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1912-03-01 / 1. szám

57 nem nagy a szüksége, mert annak szerepe a másodlagos dentin termelésére szorítkozik, a mire a modern eszközökkel készült eledellel táplálkozó ember a fogak kis kopása miatt alig szorul. A fog a pulpa eltávolítása esetén is a szervezet­tel összefüggő, a szervezetből élő testrész marad, melynek csak egy helyen kell a pulpacsonk hegje révén érintkeznie idegen — a fogba tömött — anyaggal. Ez az anyag legyen olyan, hogy antiseptikus alkatrészei legyenek, melyek a fogban soká megtartsák e képességüket. A putrid anyagok a gyökből a dentin-csatornácskákba is bejutottak, hova őket nehéz követni a folyékony gyógy­szerekkel, tehát a formalin előnyben részesítendő, mint olyan, mely a pulpa-ürbe zárva, ott párolog, átjárja a dentin-csator­­nácskákat és utoléri az azokba rejtőzött kóros hatányokat. A formalin a fogba légmentesen zárandó. Szerző is ajánl egy formalin-pastát. A fogbél eltávolítására a helyi érzéstelenítésért nem lelkesedik, mert utólag derülhet ki, hogy érzékeny részek maradtak a fogban. Czikke az utóbbi évek formalin-gyök­­kezelés irodalmával szemben újat nem tartalmaz. Ugyancsak a „Dental Record“-ban értekezik röviden a hídmunkákról T. R. Calder. Leírja a híd készítését úgy, hogy egy molaris borítókorona, majd egy porczellán küllapos csapfog készítését vázolja néhány szóban, hangsúlyozva a fog pontos előkészítésének elsőrangúan fontos voltát. Az általa ajánlott eljárással igen solid, szép, tartós és jó koronák készíthetők. Előnyben részesíti azon eljárást, melynél a fog­orvos a patiens jelenlétében készíti a híd tartására szolgáló koronákat úgy, hogy a munka minden phasisában az elő­készített fogra próbálhatja az egyes részeket és sok dolgot a szájban magában végezhet el. A híd alkalmazásának előnyét a lemezes prothesis fölött néhány esettel bizonyítja és figyelmeztet, hogy a helyesen alkalmazott híd mindig tisztán tartható, valamint rágásra is sokkal alkalmasabb. A leírt dolgok nem épen a legutolsó évek kutatásainak eredményei. Dr. Bányai Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom