Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-03-01 / 1. szám
43 19. §-a szerint „a gyermekek egészségi állapota hatósági felügyelet és intézkedés tárgyát képezi“. Ezt a nemes feladatát az állam legegyszerűbben és leghathatósabban az iskola útján teljesítheti, a melybe nálunk a törvény alapján hat éven át a mindennapi és három éven át az ismétlő iskolába minden gyermek — nemre való tekintet nélkül — járni köteles, a melybe — a törvények indirect kényszere folytán — nevezetesen a műveltebb osztályok gyermekei még további nyolcz éven át járni kényszerülve vannak. Ez a körülmény tehát az iskolát elsőrangú közegészségi intézménynyé avatja, végrehajtó szervepedig a tanítóság mellett az iskolaorvosi intézmény. Szemben Németországgal, AngliávaJ, Japánnal mi e téren elmaradtunk, bár középiskoláinkban már negyed évszázaddal ezelőtt életbeléptették — igaz elég nyomorúságosán — az iskolaorvosi intézményt és utóbbi időkben némiképp fejlesztették. V. Az iskola feladata a fogviszonyok gyökeres megjavítása érdekében. Tekintve a rossz fogak oly irtózatos elterjedését a nép minden rétegében, tekintve a rossz fogak megfelelő fogorvosi kezelés költséges voltát, minélfogva elterjedése, általánosítása csak hosszú idők múlva várható, elsősorban az oly intézkedések életbeléptetése szorgalmazandó, a melyek ezen általános bajon gyökeresen segíteni képesek, fogorvost, fogkefét stb. feleslegessé tegyenek. Arra kell törekedni, hogy a gyermekek ellentállóképes, egészséges fogakat kapjanak és ezeket kifogástalan állapotban megtartsák. Ezen óriási munkában az iskola túlnyomóan csak mint a hasznos ismeretek terjesztője vehet részt, felvilágosító munkával az egyéb tényezők mellett, a melyeké a főszerep, így a fogorvosi és orvosi karé, népszerű tanfolyamoké, iratoké és könyveké stb. Intézkedni aránylag csak szűk téren képes nevezetesen az internatusaiban, ha eltekintünk attól, hogy a gyermekeknek a szabadban való mozgásának propagálásával, főleg keresztülvitelével az egész vonalon, a mi gyermekeknek