Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-10-01 / 3. szám
139 már mikor a fáraók megkezdették a pyramisok építését s a polgárosulás terjedni kezdett a magasabb egyiptomi osztályok közt, az osztályok és körök fogai már a fogszú aggasztó nyomait mutatják. A finomultabb egyiptomi korszak 500 megvizsgált aristokratikus koponyája közt alig találtatott 50 ép fogazattal. Mai időben persze még ez is ideális arány lenne. A régi görögök és rómaiak elhamvasztották halottjaikat; ez a kor tehát Underwood kutatásaira kevés anyagot kínált. De azért a tudós specialista itt is ugyanazokat a jelenségeket figyelhette meg. Titus Livius rómaiainál irigylésreméltó fogazat, mely díszére válnék a kapitoliumi farkasnak, Petronius rómaiainál pedig már 143 megvizsgált koponya közül 41 beteg fogazat, sőt 19 közülük olyannyira romlott, mintha csak a mi időnkből származnának. A mi a kereszténység utáni századokat illeti, azoknak fejlődése még jobban igazolta a civilisatio haladása és a fogak romlása közötti szoros oki kapcsolatot. Már a XV111. századbeli physiologusok hasonló véleményen voltak s panaszkodtak, hogy az emberiség ide s tova mind elhullatja fogait, pedig az az időbeli fogsorok hozzá sem voltak hasonlíthatók még a maiakhoz. Ugyanakkor, a mikor Underwood históriai koponyák és állkapcsok közt tett ilyen összehasonlításokat, földrajzi és ethnographiai szempontból is egybevetette az egyes fogazatokat. S ekkor arra a meglepő fölfedezésre jutott, hogy Afrika, India és China bennszülött népfajainak fogazata majdnem tökéletes immunitást árul el, úgy hogy például a kaffereknél egyáltalán nem fordul elő fogszú, a hinduknál hét koponya közül csak egyben talált szúvas fogat, a chinaiaknál harmincz koponyára esett egy caries, s az utazók azt erősítették meg előtte, hogy mind e népeknek szokása minden étkezés után szájukat kiöblíteni. Sőt a kaffereknél ez a szokás valóságos vallási gyakorlat természetével bir. De sem egy hindu, sem egy chinai nem venne addig táplálékot magához, mielőtt meg nem győződnék arról, hogy étkezés után „kitisztíthatja“ száját
