Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-10-01 / 3. szám
130 Az elváltozások tehát egyrészt a reticularis dentin szokatlan nagy kiterjedésében, másrészt másodlagos dentin föllépésében állanak. * * * A kórszövettani vizsgálatból kitűnik, hogy a hosszcsiszolatokon már szabad szemmel is lehet a gyökérhez közelebb eső részeken áttetszőbb szürkés foltokat látni, a míg ezek a foltok a koronához közelebb eső részeken inkább átlátszatlanok és fehérek. Górcső alatt a dentin megszokott szabályos voltában nagy változás, mondhatni rendetlenség van, helyenként nagyon kevés a dentincsatorna, helyét reticularis dentin foglalja el nagyszámú interglobularis űrökkel. Ezenkívül pedig mindenütt másodlagos dentinből alkotott szigetek vannak, melyeknek létrejöttét legfeljebb a magasabb korból lehetne még magyarázni, miután a pulpának fokozottabb tevékenységére — tekintettel a koronák cariesmentességét — itt szükség nem volt. Tekintettel a szövetek ily szembetűnő nagy elváltozására, kiváncsi voltam már most, hogy a fogak vegyi összetételében nincsen-e szintén eltérés. E czélból felkértem Orient Gyula dr. vegyészt, a kolozsvári vegytani intézet régi és megbízható tanársegédét, a ki azonfelől mint stomatologus a fogak biochemiájával nagy előszeretettel viseltetik, hogy ejtse meg az eltávolított fogakon a szükséges vegyelemzést. Mielőbb azonban az ő eredményére rátérnék, szükségesnek tartom egybevetés czéljából a fogak biochemiájából a legfontosabb adatokat felsorolni. Bertz F.‘ a dentin vegyi összetételét a következőnek találta : 29'15% szerves anyagok 38-1.8% CaC 1-51% MgO 30'24% P205 1 1 F. Bertz : Ueber die chemische Zusamensetzung der Zähne. Inaug.-Diss. Würzburg, 1899.
