Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-03-01 / 1. szám
15 túlsúlyban találtatott,-volt konstatálható a fogazat, intflktsága vagy destructiója. És pedig, minél több ammoniákot tartalmazott valamely nyál, egyidejű Rhodan-szegénység mellett, annál rosszabb fogazat volt jelen és minél több Rhodan találtatott megfogyatkozott ammoniáktartalom mellett, annál jobb, épebb fogakra talált. Az ammoniákot túlsúlyban tartalmazó nyálat hypoacidnak, a Rhodan-vegyeket túlsúlyban tartalmazót pedig hyperacidnak nevezi Michaels. A hypoaciditás éppen olyan kóros alkati állapot, mint a hyperaciditás, miként magyarázható tehát, hogy az egyik kóros biochemismus mellett ép a fogazat (hyperaciditás), míg a másik mellett valósággal szétmállik a fogazat (hypoaciditás)? Ez a diskutált kérdés. Noha a szervezet alkalicitása mellett érvényesülnek legtökéletesebben az életműködési folyamatok és bonyolódik le zavartalanul az anyagcsere, a biochemismus olyan megváltozása, mely szerint az alkaliák a normális viszonyoknál nagyobb mennyiségben választatnak el, olyan bomlási termékek kiválasztására vezet (ammóniák), a melyek deletaer hatással vannak speciálisan a fogak szövetére, míg a hyperaciditásnál, a mely állapot mellett a szervezet ellentállóképessége kisebb, csekélyebb, az élenyülés lassú és elégtelen, a némely szerző által szintén bomlási terméknek tartott Rhodanalkaliák választatnak ki fölös mennyiségben, de ezen állapot mellett hiányzik a caries. Világos tehát, miszerint a Rhodanvegyeknek a fogazat épségben való megtartására valamely befolyással kell lenniök. Ezen látszólag nehézkes kérdésbe világosságot azon kutatások vetnek, a melyeket Hecht, Low, Beach, Müntz, Morgenstern, Schmidt, Michel, Gräber, Aufrecht, a nyál Rhodan-tartalmának és a Rhodan-alkaliák élettani hatásának felderítése végett eszközöltek. Schmidt Bostonban végzett kísérleteinél megállapíthatta, miszerint a Rhodan-vegyek cariesgátló hatásukat erjedéstgátió tulajdonságuknak köszönik, mit Ziegler és Edingernek a frankfurti városi kórházban végzett vizsgálatai is igazolnak, a melyek szerint cholera-, diphtheria-, és staphylococcus-kul-
