Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-07-01 / 2. szám
121 az első rendelet kapcsán kifejtett gravameneinket nemcsak nem orvosolja, hanem meg is erősíti; 2. mivel a ministeri rendelet törvénytelen, tételes törvényt sértő voltánál fogva, 3. mivel véglegesnek nem mondható „rendeleti“ minőségénél fogva. Ugyanis ezen ministeri rendeletek helyes és helytelen intézkedéseket tartalmaznak: Csakhogy a helyes intézkedés, vagyis a fogtechnikusok működési körének a jövőben való megszükítése nem bírhat jelentőséggel, ephemer értékű, mert akár még a jelenlegi kormány, akár a következő kormányok a mai praecedensek alapján könnyen fognak adni a szőkébb működési körbe szorított technikusoknak tágabb keretű hatáskört. A helytelen intézkedése azonban ezen rendeletnek, mely jog^t ád technikusoknak orvosi működésre, a polgári jogfelfogas szerint, szerzett jogokat fog statuálni (bár a jog szerzése törvénytelen), így tehát a rendelet helytelen intézkedései állandóan fenmaradó bajokat eredményeznek. A szaktestületek kiküldöttei tehát a technikus-kérdés végleges reformálását másként, mint törvényhozás útján el nem képzelhetik. Ha a belügyminister 1909-ben jónak látta az 1876. XIV. t.-cz. keretéből egyes részeket revisio alá venni s az O. 0. Sz.-et 3 törvényjavaslatnak, névszerint az élelmiszerek hamisításának meggátlásától, a ragályos betegségek terjedésének meggátlásáról, továbbá a közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságoknál czímü törvényjavaslatok codificálásával megbízni s a mely megbízatásnak az O. O. Sz. kitünően meg is felelt, ám bízza a belügyminister a fogtechnikus-kérdés végleges reformját czélzó törvényjavaslat készítését is az O. 0. Sz.-re és bizonyos, hogy az 0. O. Sz. ezen feladatát mindkét félnek és a kormánynak is megelégedésére fogja megoldani. Maradjon addig a status quo ante, csakhogy az 1911 október 2. után kelt iparigazolványok tulajdonosai a közönséggel való közvetlen érintkezéstől továbbra is eltiltva maradjanak.
