Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-07-01 / 2. szám
98 Az ingyen való népnevelésnek az ingyen való népiskolai gyermekgyógyítás is méltó társa lesz. Talán az a dicsőség is érné nemzetünket, hogy elsők lennénk a jól szervezett iskolai állami gyógyítás szervezésében és ezzel sok bajt (gümőkór stb.) csirájában irtanánk ki az ifjúságból. Ha czélt akarunk elérni, jó szervezet kell, orvosi felsőbb hatósági felügyelet és pénz, néhány millió, 3—5 millió korona. De az eredmény meg is látszanék az ifjúság jobb egészségében pár év alatt — az egész országban. Az iskolai fogorvosok felügyeletét is alaposan kellene szervezni, nevezetesen minden 10 iskolai fogorvosra egy kerületi fogorvos (Vili. fiz. oszt.) és minden 10 fogtechnikusra egy kerületi fogtechnikus (IX. fiz. oszt.) volna állítandó és a kultuszminisztériumban egy országos főfogorvos (IV. fiz. oszt.), ki úgy a fogorvosok, mint a fogtechnikusok fölött álló oly szakember kell hogy legyen, ki a fogorvoslás és a fogtechnika minden legapróbb részletét gyakorlatilag is ismeri és műveli, pl. Salamon Henrik dr., Kozma Antal dr., Fodor János dr., Rothman Ármin dr. vagy valamelyik egyetemi tanerő, Hattyassy, Hőnél ha elvállalná élete későbbi szakában e díszes állást, esetleg V. fiz. osztályú illetménynyel. A helyes ellenőrzés csupán szakképzett erőkkel lehetséges, kik folyton javítani is képesek az intézményeket, kidobni a fölöslegessé váltakat a régi rendeletből és behozni a tudomány fejlődése általi követelt újításokat évről-évre az életbe is. Egy ilyen szervezet képes volna elérni azt a szocziális czélt, a mit gróf Khudh-Héderváry Károly belügyminiszter 112,026/1911. B. M. rendeletével tervezett a fogtechnikusok működési körének szabályozásával és mit gróf Tisza István 54,423/1905. B. M. rendelet által kedvezményezett. Ezen kiváló államférfiak sem a fogorvosláshoz, sem a fogtechnikához nem értő magas állású miniszteri tisztviselők által félrevezetve, a történelmi kritikát ki nem álló rendeletekkel a fogorvosok rovására vélték a fogtechnikusok és a közönség szocziális érdekeit (a megélhetést és olcsóságot) rendez
