Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-07-01 / 2. szám
95 lefolyását megakadályozandó, a lemintázott helyet egy sparadrappal megerősített vatta- vagy gazesánczczal veszszük körül. Körülbelül két perez múlva a lenyomatot hidegvizes, vagy aethylchloridos tamponnal lehűtjük. A massza ilyenkor gelatineszerű összeállítással bír, tehát a levétel után formáját változtatja, ezért eltávolítása előtt a lenyomat felületére egy réteg gipszet öntünk és az egész lenyomatot a gipsz megkeményedése után veszszük le. A kiöntés után a negativ minden nehézség nélkül egyszerűen leemelhető a positivról. Az előadottakból kitűnik tehát, hogy a restaurativ prothesisek mintavételénél tekintetbe veendő az alkalmazandó prothesis czélja és rögzítése a lemintázandó terület szöveti alakulata, vájjon lágy, könnyen eltolható, vagy kemény szövetből áll-e, vagy az izmok mozgásai befolyásolják-e annak alakját; másrészt tekintetbe veendők azon akadályok, a melyek a lenyomatvétel útjába állanak, vagy annak sikerét veszélyeztetik és ezen viszonyok tekintetbe vételével azt a lenyomatanyagot választjuk, a mely tulajdonságainál fogva indikált Előfordulhat, hogy egyik-másik lenyomatanyag tulajdonsága nem elégíti ki igényeinket, ilyenkor kénytelenek leszünk a lenyomatanyagokat bizonyos modifcatiókkal vagy kombináltan használni. A lenyomatkanalakat a lemintázandó terület alakja szerint választjuk és változtatjuk, legtöbbször azonban szükségünk lesz arra, hogy magunk készítsünk minden esethez külön egy speciális kanalat. Sokszor azonban oly esetekkel is állunk szemben, a melyeknél pontos lenyomatot csak nagy nehézségekkel vagy egyáltalán nem kaphatunk és ilyenkor a prothesis elkészítése után leszünk kénytelenek a hiányokat lenyomatanyagok újabb rárakásával pótolni.