Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1911-03-01 / 1. szám

37 godtan tovább használja, a nélkül, hogy azt alaposan sterili­zálta volna ? Mindezen érveink azonban süket fülekre talál­nak, mivel az emberek nem igen szeretik hallani azon argu­mentumokat, a melyek kényelmetlenek és kellemetlenek. A mi pedig magát a kézi ügyességet illeti, az úgy ál­­líttatik oda, mint hogyha az a fogtechnikusoknak volna egy különleges sajátsága, a mely őket quasi praedestinálná a fogorvosi munkálatok végzésére. Ez egy üres frázis! Mert az ügyesség egyéni sajátosság, nem pedig egy hivatásé. Az egyiknek megvan, a másiknak nincs és talán soha életében nem lesz képes megszerezni. Ha minden fogtechnikus-segéd ügyes volna, sok bosszúságtól menekülnének meg a fog­orvosok. Nincs tehát semmi alap arra, hogy a fogtechnikusok minduntalan az ő kézi ügyességüket hánytorgassák fel. Hisz arra bizonyos mértékben minden iparnál szükség van, a nél­kül azonban, hogy az bárkit is feljogosítana arra, hogy jogot formáljon, vagy igényt tartson arra, mintha egyedül ő volna alkalmas a specialis fogorvosi teendők végzésére. A kéz­ügyességnek, mint argumentumnak hangoztatásánál sokkal fontosabb a fogtechnikusoknak azon óhajtása, hogy az ő ipa­ruk, mint önálló iparág megszűnjék. Mi legyen ennek a czélja? A szándék a fogtechnikusokat igen érdekes világí­tásba helyezi. A fogtechnikusok szégyenük, hogy ők csak mint iparosok szerepeljenek. Magasabb qualificatióra törek­szenek ; magasabb, bizonyos mértékben tudományos körzetbe akarnak előlépni, ha már nem is a félistenek közé, legalább a félorvosok közé való besoroztatásukat óhajtják. A fogtechnikusoknak ezen beteges nagyravágyása: több­nek látszani és szerepelni, mint a mik, valóban azt hiszem tulajdonképpeni rugója az ő törekvéseiknek és eljárásaiknak. Mert az ő igényeikkel az ő képzettségüknek a foka legmere­vebb ellentétben áll. Tudvalévő dolog, hogy a fogtechniku­soknak legnagyobb része tanonczokból lesz, a kik elemi is­kolai képzettséggel léptek pályájukra. Néhány kivételével, a kik magántanulmány útján bőví­tették ismereteiket, valamennyien nélkülözik az összes elmé­leti szakismereteket. Úgy látszik, hogy maga a fogtechnikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom