Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-03-01 / 1. szám
24 A három gyökeret eltávolítottam. Hideg borogatást és szájöblítést rendeltem. Másnap a duzzanat diffus volta határozottan enyhült, a daganat legnagyobb domborulata a hátsó állkapocsszöglet tájékán íródott körül, a domborulatok legnagyobb részein igen homályos, csekély fluctuatio. Harmadnap az állkapcsi szöglet alatt tisztán érezhető fluctuatio. A daganat megnyittatott, elég bőséges, bűzös geny ömlése mellett a sonda körülbelül 8 cm. magasan haladt felfelé, az alsó állkapocs azon helye felé, a honnan a bölcseségfog gyökerei eltávolíttattak. A míg a genyesedés meg nem szűnt, az alsó első praemolaris gyökerét nem is távolítottam el, már csak azért sem, mert látni akartam, vájjon csakugyan a felső bölcseségfog gyökere okozza-e ezen szokatlan localisatiójú genyedő folyamatot. A teljes gyógyulás 5 hetet vett igénybe, tekintve a felülről jövő, igen erősen aláhúzódó genyesedési termékeket, mert az egész járatnak sebészi kitisztítását, az egész folyamatnak immár enyhére vált alakulása legalább is feleslegessé tette, így semmi okom nem volt arra, hogy egy biztosan bekövetkező gyógyulást erősebb sebészi beavatkozás útján siettessek. A gyógyulásnak bekövetkezése igazolta feltevésemet és a teljes gyógyulás után eltávolítottam természetesen az alsó genyes gyökeret is. Az eset tanulsága, hogy még az olyan lobos folyamamatoknál is, a melyek az eddigi tapasztalatok szerint csaknem kizárólag az alsó fogsor fogai által okoztattak, nem szabad elmulasztani a felső fogsor gondos megvizsgálását sem. Dr. Körmöczi Zoltán.
