Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-06-01 / 2. szám
125 Dr. Végh János: Előadja a székesfővárosban tervezett intézmény alapvonalait. 14 fogorvos volna 7 intézetben alkalmazva, kik naponta 2 órát dolgoznának. A kezelés ingyenes volna. Magyarevits Mladen: Azt hiszi, hogy az intézmény be fog válni s akkor azt intensitásában és számában is meg fogják nagyobbítani. Dr. Landgraf: Az iskolai fogklinikák kérdése a mi polgárságunknál ma képezi először vita tárgyát. (Tévedés. Szerk.) Ez azt bizonyítja, hogy mi ezen kérdést illetőleg erősen elmaradtunk Németországtól, a hol már több mint 50 iskolai fogklinika van működésben és pedig mindmegannyi kifogástalan eredményekkel működik. Hogy azonban ezen nagyfontosságú reform számára a talaj már nálunk is többékevésbé elő van készítve, bizonyítja azon körülmény, hogy ezen ülésünkön megjelentek a közegészségügynek igen tisztelt képviselői is. Hogy az iskolai fogklinikákat ilyen módon létesítsék nálunk, nagy horderejű kérdés. Az előttem szóló úrnak nézete szerint az volna tervbe véve, hogy a német módszertől eltérőleg, az angol rendszert honosítsuk meg, azaz az iskolai fogklinikákban gyakorló fogorvosokat alkalmazzunk, a kik a hét bizonyos meghatározott napjaiban ott rendeljenek. Fogorvosi szempontból nézve, ez a módszer jónak egyáltalában nem mondható. Mert ha egy gyermeket, a ki hétfőn például periostitis miatt kerül kezelés alá A. fogorvosnál s kedden B.-től, szerdán C.-től kezeltetik tovább, az egyáltalában nem helyeselhető. A patiensnek ugyanazon orvos kezelése alatt kell végig megmaradnia, ennélfogva több állandóan alkalmazott orvosa legyen ezen intézménynek, a kiknek más foglalkozásuk nincs, a kik tehát oda törekszenek és minden ambitiójukat abban találják, hogy ezen intézményt felvirágoztassák és ha Wolf dr. előadásában ebben az értelemben ad impulsust az első lépésre, akkor kétszeresen hálásak lehetünk iránta.
