Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1909-03-01 / 1. szám
27 Az általános rész, a sebészet alapelvei, az általános mütéttan, a narcosis lényege és annak végrehajtása, a vérzések csillapítása kitünően van megírva; röviden és érthetően ; belőle alapos fogalmakat szerezhet magának az, kinek nem áll érdekében, hogy a dolgok lényegébe mélyebben behatoljon; jó repetitórium azoknak, kiknek működése épen e körbe esik. Különösen jó és pontos a vérzéscsillapitás és narcosis és ez utóbbi különböző fajainak ismertetése. Látszik, hogy ezt tapasztalt, a praxis követelményeivel számoló és mindenek fölött pontos, lelkiismeretes és óvatos sebész irta meg. Ezt érdemes volna elolvasnia minden fiatal orvosnak, ki kórházba kerül és pontossága és lelkiismeretessége őrködik számos beteg élete és épsége fölött. Ugyancsak igen jól és könnyű modorban tárgyalja szerző a sebek feltörése által keletkezhető helybeli és általános megbetegedéseket, valamint a chronikus, senyves lobfolyamatokat is. Ha a könyv első, általános részéről igen dicsérőleg nyilatkoztam, a másik rész méltatásánál lelkesedésem alább hagy, mert bár el kell ismernem, hogy minden, ami abban foglaltatik, helyes és hozzá szó alig fér, nem hallgathatom el azon megjegyzésemet, hogy abban sok olyant találtam, amit nem a sebészet tankönyvében keresnék, viszont igen sok kérdésem akad, melyekre feleletet nem találok, vagy ami hiányosan van megírva. Azt hiszem, hogy több dolog, melynek tárgyalása fölötte érdekes ugyan, a jelzett czimet viselő könyvből elmaradhatott volna; ebből még elég vaskos füzetke tellett volna ki. Hogy csak néhányat említsek: a fül, szem és fogbajok összefüggése fölösleges a „Chirurgie für Zahnärzte“-ban ; az epilepsia és neurasthenia kezelése, mely bőven van meg, mig a műtétes kezelés leírását nélkülözöm, pedig — azt hiszem — ez igen fontos fejezet, melynek nem volna szabad hiányoznia épen ezen könyvből. Hiszen ép ez esetek olyanok, melyeknél a fogorvos működése a sebészével találkozhatik, azt kiegészítheti, amit szerző előszavában szeretettel hangsúlyoz. A facialis bénulás, a tic convulsif, a soor stb. leírása és kezelése, mely nem sebészi utón történik, szintén
