Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1909-12-01 / 4. szám
181 érintve. Ez lesz egyik ok arra — nem is a legkisebb — hogy a lissaboni határozatot fentartsuk. Allaeys (Anvers). A stomatologia haladása Angliában. Hogy kétségtelenül rámutassunk a stomatologia terén Angliában elért eredményekre, vegyük tudomásul, hogy a „Section of Dental“, a mely egy osztályát képezte a British Médicai Associationnak és a mely hatását az egész egyesült királyságban éreztette, az idei Belfestben megtartott nagy összejövetelén egyhangúlag elhatározta, hogy ezentúl a csoport czíme Section of stomatology lesz. Ez nemcsak az angol stomatologiai eszme diadalára nézve biztató, hanem a XVIII. nemzetközi orvoscongressus sikere szempontjából is, mely congressus négy év múlva, 1913-ban Londonban tartatik meg. Angol stomatologus collegáink szakadatlanul fognak majd dolgozni az 1913. évi congressus „Section of Stomatology“ szervezésén. Fölösleges hozzátenni, hogy a stomatologia eszméjének az egész világon való elterjedése az A. S. I. munkásságának és befolyásának köszönhető. ❖ ❖ Tudjuk, bármit mondjanak is bizonyos fogászcsoportok vezetői, hogy a nem orvos fogász, ha ez komoly és tiszteletre méltó, részt vesz és részt fog vehetni a nemzetközi orvosi congressusokon és egyáltalán nincsen onnan kizárva. Ennek daczára a J. D. I. megmarad balhiedelmében, hogy áldozatnak tűnjék fel. Berlinből delegálta két tagját, ezek közt M. Aquilart, hogy a budapesti congressuson . . . tiltakozásukat fejezze ki . . . !?! És ebben az a pikantéria — a mit mindenki észre is vett — hogy a tiltakozással megbízott M. Aquilar, a ki nem orvos, mégis tagja volt a budapesti congressus stomatologiai osztályának! . . . Sőt még egyike volt ezen osztály tiszteletbeli elnökeinek is, és mint ilyen elnökölt is bizonyos üléseken.
