Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1909-12-01 / 4. szám

68

Ezeket a különfogakat calciodontoknak, mészfogaknak nevezték el.

A philadelphiai Gardette volt a kortársai között az első, ki sikeresen tudott aranylemezeket alkalmazni az ínyhez. 1830-ban pedig először csináltak jóformájú müfogakat Amerikában. Gipszlenyomatot szintén Amerikában alkalmaztak legelőször, 1844-ben.

Galli tanár leír két aranyfogat, melyeket egy falerii (etruszk város) sírban találtak s a melyek az őket környékező agyagedények után ítélve, a IV—VI. századból származhatnak. A munka igen hasonlít a jelenleg szokásos amerikai hídmunkához s bámulatos, mily gyönyörűen vannak a tetők a fogakra ráillesztve. Egyiknél aranyszalagok fonják körül az egészséges fogakat, s így rögzítik a közéjük helyezett arany műfogat. Úgy látszik tehát, hogy a fogászat tudománya mégis magasabb fokon volt, mint a milyenen eddig gondoltuk. Az 1900-iki római nemzetközi congressuson Guerini tanár, a jelenleg készülő hídmunkához igen hasonló néhány ősrégi fogászati remeket mutatott be, melyek évszázadokon keresztül jókarban maradtak, dr. Lambros pedig egy Krisztus előtt való sírban is talált ily aranymunkákat, a miből szintén azt lehet következtetni, hogy a görögök orvosi tudományukat az egyptomiáiktól vették át. Dr. P. M.

Ajánlatos szájvizek, fogporok, fogpépek. Ritter (Berlin) [Zeitschrift für ärztliche Fortbildung, 1909. 15.]

A) Szájvizek: Rp.: Thymoli TO, Spirit, vin. rect. 50'0, Tinct. Ratanh. 10'0, S. 20 csöppet 'R pohár vizbe. — Rp.: Tinct. Calami 10-0, Tinct. Chin, simpl., Tinct. Myrrh, ää 8-0, 01. Menth, pip. guttas VIII., Spirit, vin. rect., Aqu. destill. aa 90’0.

S. Vs theáskanállal 1 pohár vízre. — Rp.: 1 Tinct. Ratanh. 5’0, Tinct. Myrrh. 2-0, Tinct. benzoés 15'0, Spirit, vin. rect. 50-0, 01. Menth, pip. gtt. X. S. 20 cseppet V2 pohár vízre. (Jó, de drága !). — Rp.: Thymoli 0‘25, Acid, benzoic. 3‘0, Tinct. Eucalypt. 150, Alcohol absol. 1004), 01. Menth, pip. TO.

S. 1 theáskanállal 1 pohár vízre. — Hydrogenhyperoxyd (csak