Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1909-12-01 / 4. szám

TÁRCZfl. Az identificatio értéke a fogorvosszakértő szempontjából. (Dr. 0. Amoedo, Paris, előadása, melyet a svájczi odontologiai társulat congressusán, Baselben tartott.) A törvényszéki orvostan praxisa alig nyújt alkalma­­tosabb tényeket az éleslátás, megfontoltság szempontjából, mint a melyek a személyazonosság megállapítására vonat­koznak. Különösen nehéz a törvényszéki orvos álláspontja akkor, a midőn az idő által erősen befolyásolt hullával, nem tökéletes csontvázrészekkel, vagy megszenesedett em­beri roncscsal áll szemben, a hol a tudomány alapján kell, sokszor minden külső megkülönböztetési jelek hiányán, a volt egyént megállapítania. A szakértőnek az eset' legkisebb különösségeit is a legbehatóbb Studium tárgyává kell tennie és a tökéletes informatio szempontjából minden létező forrást figyelembe kell vennie. Azon esetben, midőn az identificálás igaz nehézségeket nyújt, tagadhatatlan tény, hogy a stomatologia egyike a leg­fontosabb segédeszközöknek, a melyet felhasználhatunk. A törvényszéki orvostani irodalom megemlékezik ugyan sok, a fogakkal kapcsolatos ismertetőjelről, melyek a tör­vényszéki orvos által hasznosan alkalmazhatók, kevés azonban mindez manapság. A szájra, a fogakra vonatkozó megállapí­tásokat fogorvos-szakértőnek kell eszközölnie. Köszönet az eszközöknek, melyek rendelkezésünkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom