Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1909-09-01 / 3. szám

a pofát eltakarja, jobbkézzel közvetlenül a torkába dobja a falatot; az ivás még kellemetlenebb; állandó nyálcsurgás a szájból. Több prothetikus kísérlet történt e jelenségek eny­hítésére sikertelenül. Szerző prothezise két részből áll: az egyik az állcsonti rész, a másik a nyelvi rész pótlására szolgál. Az állcsonti rész felső szájpadlemeze karmsukból 119 1. ábra. (1. ábra 4) áll, melyet 4 kapocs rögzít szorosan a felső állcsonthoz, az állkapocsi rész vastag kaucsukból van és tetőereszhez hasonló alakú (1. ábra 5); felső széle (7) a fogak szerint alakított; elül 4 porcelánfog van rajta és ezek kétoldalán bevágás van (6—6 bis) a nyelvi rész tartó készülékhez. A fogak alatt kaucsukból egy váll van rajta (1. ábra 2), mely támasztékul szolgál a száj záróizmainak. E váll belső szélén két lyuk van, az itt fölhalmozódó nyál lefolyására, illetve annak megakadályozására, hogy a nyál ne folyjék az ajkakon át. Az alsó darab külső része szabály­talan, vagyis a hegekhez idomított; belső, a nyelv felé fordított rész sima, szabályos. A felső és alsó darabot két csukló köti össze (1. ábra 3). A nyelvi rész (2. ábra) kemény kaucsukból való keret, melyet a beteg étkezéskor behelyez : két cylindrikus kiugró (2. ábra 4, 5) rögzíti helyén az alsó darab fogai mellett alkalmazott bevágásokon. Az egyik ilyen cylindrikus kiugrás (2. ábra 5) üres cső, melyre vékony ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom