Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1909-09-01 / 3. szám
94 désének pillanatáig. Kivévén talán a praemolarist, amely mintha a tej molárisnak a gyökerei között fejlődnék ki Mi nem ismerjük a fogaknak normális elhelyeződését eredetileg; csak azt jegyezzük meg, hogy a maradó fog igen sokféle helyzetet foglalhat el: láthatunk lateralis incisivust, amely a centrális metsző elé vagy mögé kerül és viszont. Igen gyakran hiányzik a symmetria. Ezen körülmény vezet azon gondolatra, hogy ezen szabálytalanságok olyan fejlődési hibából eredtek, amelyet az állcsont fejlődése nem tudott kikorrigálni. Továbbá az állcsont, hogy a normális és tökéletes ivet elérje, növekedni fog, a fogaknak tengelye meg fogja helyzetét változtatni, a tejfogaknak gyökerei és alveolusa fölszivódik, a korona, amely elzárja a maradó fognak az útját, meglazul és kiesik. Ha ezen feltételeknek csak egyike is hiányzik, már az elhelyeződés szabálytalanságának esetével állunk szemben. Az állcsontnak elülső, a tejfogakat hordozó része, bőséges kutatás tárgyát képezte, a második fogzás ideje alatt is. Méréseket eszközöltek, bizonyos számú gyermek és felnőtt állcsonton s abból következtetéseket vontak le, az állcsontok elülső részének növekedésére vonatkozólag. Ezen méréseknek csekély száma miatt nem lehet definitiv eredményt megállapítani. Ugyanazon egyénnel kel ene a vizsgálatokat megejteni a fogazat fejlődésének egész folyamata alatt, amely csak úgy volna lehetséges, ha lenyomatokat vennénk az állcsontokról a fejlődésnek különböző stádiumaiban. A gypsz-öntvény készítése lehetővé teszi, hogy megállapíthassuk a fogaknak egymástól való távolságát és alapul szolgálhat, hogy elhelyeződésüknek, a növekedés következtében beállott változásait megfigyelhessük. Ez a módszer ez ideig nagyon el volt hanyagolva. Ch. S. Tomes1) ugyanazt a módszert alkalmazta, amelyet a Rapporter, is az ő, a fogivnek a második fogzás alatt végbemenő változásairól szóló exposéjában*). Sajnos, az az !) Ch. S. Tomes Transactions of the Odontolog. Soc. of Great Britain 1892 p. 143. 2) Otto Zsigmondi Archiv für Anatomie u. Physiologie 1890. Anatomische Abtheilung p. 367.