Floridai Bajtársi Híradó, 1985 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1985 / 3. szám

'j • kérdezte, nem akarok-e szolgálni egy barátnőjénél Cegléden. Huszonöt pengőt kapnék egy hónapra, meg ruhát ms adna 8 nagyságs, aztán meg­kereshetném szépen a staférungra valót, meg hogy a vasutat is megfi­zetik és igen jó hely. Én ugyan nem akartam gytinni,mert 8 major hatá­rén tél még életemben nem voltam, aztán most ecc«rre ilyen meszire és idegenek közéig bizony nem nagyon akarózott .he 8 szülém is csak bizta­tott, hog3r huszonöt pöngö egy hónapban nagyon dó gyünne, meg kapnék is egyet-mást, aztán még a nagyságos is megtalálna haragudni ránk, osztán karácsonyra is megadják az útiköltséget és, hazagyühetek.Uát igy aztsn együttem. máma vagyok először kint, mert hogy vasárnap dél­után van a kimenőm, de én nem akartam kijönni, de a naccsága mondta ne üjjek mindig 8 szobámba, hanem menjek egy kissé szórakozni, mozi­ba vagy táncolni. Még ötven fillért is nyomott a markomba, de én nem mentem, hanem inkább idegyüttem hallgatni a muzsikát.- Aztán katonád van-e már ? /- Ugyan menjen mér kend, hová gondol ? A'em ismerek én az égvilá­gon senkit.- Most már emlékszem rád Julis, nagy piros kendövei a derekadon jártál oskolába, te 8z elsőbe , én meg a negyedikbe.- Igen , eccör meghógolyóztsk a A8rikás , gyerökök oszt maga gyütt oda, leporolta rólam 8 havat és meffirdette a hóban a ^arikás Gyurit.- No hát csakugyan igy vót,hogy emlékszöl rá. Julis szégyenlősen hajtja le a fejét.-Mán hogyne emlékeznék, az ilyesmit soha nem felejti el az em­bör.- Osztán te mindjárt megösmertél engem ?- i4eg.- Es mért nem szóltál ?- “át nem akartam tülekedni, azt hittem, hogy odaakar menni 8 lányok közé,osztán, mikor láttam, hogy magános és nincs senkije, csak úgy,mint é?fténfereg ide^oda az emberek között, hát szóltam.- Ugyancsak jól tetted. Örülök neked.^ztán tudod-e te, hogy milyen helyre fehércseléd lettél ? Julis szégyenlősen játszik a kötényével.- Ugyan ne gúnyolódjék már velem.Kend derék huszár,-vetették is ám e jányok a szemüket, amikor arra kerülgött. Közelebb húzódnak egymáshoz. Magyar wános átkarolja UaT8m^0s Julist. A fák lombjain át ideszürödikna villsmos lámpák fénye, ide is' elhallatszik 8 zene meg a pohárcsórgés. Julis szőke h8ja János arcát csiklandozza. Meleg nyári este van, skarcsák otthon a Sebestyén majorban Já­nos szorosan tarja Julist és megcsókolja. Ez az eljegyzések. vitéz -Ußpandii Tamésks Éndre; • • Édesapám ezredtársa. / Tölgyesy Győző tábornok úr emlékére./ Jól benne voltunk a nyár közepében, az úgynevezett "uborkasze­zonban? A nyári szabadságok ideje volt éppen. A máramarosszigeti Csendőr bsztálynál is csak egy páran voltunk í

Next

/
Oldalképek
Tartalom