Felvidéki Méhész, 1919 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1919-12-01 / 1-2. szám
Felvidéki Méhész 5 Eszembe jut a tücsök meg a hangya meséje . . . De különben hadd «hegedüljenek» a «szentségtörők» és «sértők», maradjunk csak meg a régi igazság mellett, ne térjünk le a taposott ösvényről. Lányi és Őscsanádi eléggé megbírálták a l/ajnovszky cikkét. Nekem nem ez a célom ezúttal. Hiszen csak szószaporítás volna ez. De mert elolvastam a cikket és szó nélkül, megjegyzés nélkül nem haladhatok el mellette, a magam rövid megjegyzését legyen szabad a bírálatokhoz íűznöm. Nevezetesen: 20 éves tapasztalásomra hivatkozva lelkiismeretem súlyával tanácsolom minden kezdő méhésznek, ne fogadja el, ne kövesse azt a hitet, hogy sérthető a költőfészek, hogy onnan is vehető el méz. Hagyja bizony érintetlenül, ne rabolja ki, ne foszsza meg méhcsaládjait a bizonyostól a bizonytalanért és ne hagyja bogárkáit «tücskökként» síny- leni, szűkölködni, végül pedig ne felejtse el, hogy a méhészetre is vonatkozik: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. K. F.Vannak-e éhrajok? — Válasz Hartwiger Ágoston úrnak. — A Felvidéki Méhész 1917. évi 1. számában Mesterséges szaporítás cím alatt írt cikkemben megemlékeztem a méhcsaládok természetes szaporodásáról is, csak azért, hogy a mesterséges megosztáskor követendő eljárást gyakorlati igazságokkal megvilágítsam. Tudom, hogy nem végeztem hiábavaló munkát, nagyon sokan hasznát látták fejtegetésemnek éppen azért, mert a mesterséges szaporítás alkalmával eszközölt minden legkisebb cselekvést a gyakorlatiasság és a természetesség elvének a hajszálnyi betartásával végeztem. Miután kizáróan a rajzásról szólottám egész cikkemen át, megemlékeztem arról a magyartalanságról és német majmólásról is, amely az ifjabb méhészeti irodalmat annyira jellemzi. így ostoroztam az «elő» és «utó», az «éneklő» és «sípoló», a «másod» és «harmadraj» elnevezést s helyette az egyszerű és magyaros első. második, harmadik raj kifejezésnek a kizárólagos használását ajánlottam. Megemlékeztem cikkemben az úgynevezett «éhrajról» is és tagadtam, hogy ilyesmit valaha is láttam volna, s egyúttal állítottam, hogy az »éhraj« német sallang, német okoskodás, német elméletieskedés, cifrálkodás, nem méhészet. Cikkemnek a megjelenése óta 19 hónap telt el. Azt hittem, megjegyzésem fölött elsíklott a szem, vagy hogy fejtegetésemet azok az írók is elfogadják, akik az »éhrajban« éppen úgy és annyira bíznak, mint más német cifrálkodásban. Végre a Felvidéki Méhész folyó évi novemberi számában, Hartwiger Ágoston jónevű és jótollú írótól »Rajzok az éhrajok világából« cim alatt olvasom, hogy bizony vannak éhrajok. A decemberi lapszámban olvasható a cikk folytatása, amelyben írókra és méhészekre egyaránt hivatkozik, akik valamennyien igazolják hogy igenis vannak éhrajok. Befejezésül azt Írja Hartwiger, hogy »a fölsorolt esetek azt hiszem elég bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy az éhraj fogalma nem német sallang, német okoskodás, elméle- jieskedés, cifrálkodás, aminek a Felvidéki Méhész 1917. évi május havi lapszámában a Mesterséges szaporítás című cikk igen tisztelt írója minősítette, hanem tény, létező valóság, amellyel számolni minden méhésznek érdekében áll.» Távol van tőlem az a szándék, mintha bárkivel szemben is polémiába bocsátkoznék. Egyébként is irtózom a vitatkozástól, mert részben meddő dolog az, részben pedig igen könnyen elmérgesedik és személyeskedésre vezet. Nem mondom, hogy ebben az esetben is igy volna az, hiszen ismerem Hartwiger Írásmódját, stílusát, szokását csaknem egy évtizede már (személyesen ugyan sosem találkoztunk még), tudom hogy ő sem szereti a polémiát, ő is a csöndes együttmunkálkodásnak a híve. Legyen elég ennyi annak az igazolására, hogy most is — mint mindenkor — tisztán a a tárgyilagosság vezet felszólalásomban. Ma is ugyanazt mondom, ugyanazt állítom, amit 19 hónappal ezelőtt, hogy éhraj nincs, ez csak német sallang, elméletieskedés, cifrálkodás csupán. Mert nézzük meg, mi a raj ? A raj nem egyéb, mint a családban meg levő anyának a kijáró munkásokkal együtt történő megválása törzstől. Ez a raj meghatározása Egy családból kettő lesz tehát. Ez a rajzás eredménye. Sem a raj meghatározása, sem a rajzás eredménye más nem lehet. Nézzük mármost ezt a torzszülöttet, ezt a szörnyet : éhraj. Eltekintve attól, hogy a valóságban nem
