Felvidéki Méhész, 1919 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1919-12-01 / 1-2. szám
Felvidéki Méhész 13 hetö egy-egy méhész fölavatása, ma naponkint tizével jelentkeznek a méhtenyésztéssel foglalkozni akarók. Nem kell messzire mennünk. Nézzük meg csak a méhészeti adományokról szóló kimutatásokat a földművelési minisztériumban. Nézzük meg csak a toronymagasságig nyúló méhészeti segély iránt benyújtott kérések halmazát. Pillantsunk bele a tanfolyamhallgatók szédületes sokaságát föltűntető névjegyzékbe. Figyeljük meg csak az iskolák, intézetek, jótékonyságot gyakorló intézmények, büntető intézetek, szereteiházak, javítóintézetek, egyesületek, üdülőállomások egymást szinte sarkaló versenyét a méhészkedés beállítását illetően és tudni fogjuk, mit tett a magyar kormány és annak a segítő szerve a magyar méhészetért, Tudta és jól látta ezt Zircher Húgó is, s hogy méltóképpen elismerje a földművelési kormánynak a méhészetért és a méhészekért hozott áldozatkészségét, a Délmagyarországi Méhész- Egyesület versed vándorgyűlésén tartott fölolvasásában ezeket mondja: «A világ egyetlen állama sem támogatta annyira a méhészetet, mint Magyarország ! Méltó és igaz elismerés, különösen ma, amikor közel negyedmillió a méhészet költség- vetése. Az «Alföldi Méhészet» augusztusi számában a föntidézett mondat után zárójelbe téve ezt olvassuk: «Do, no csak el ne szóljuk magunkat! Talán elkelne még egy kicsi. Szerk». megnézzük a lap homlokát ott látjuk, hogy a szerkesztő : Fülöp József. Tehát ő irta a megjegyzést. Fülöp Józsefről majd később, most csak a megjegyzés tartalmára van némi hozzászólásunk. Eltekintve a megjegyzésben található helyesírási hibáktól, mi a zárójelbe írt kirohanást a magyar méhészeten ejtett legdurvább sértésnek vesszük. Ha azt valaki a külföldön olvasná, méltán kérdezné, hogy Magyarországon igy hálálják meg a kormány segítségét, jótéteményét, áldozatkészségét a méhészek ? Magyarorsqágon, ahol évenkint százezreket költ az állam a méhészet kultiválására, módot nyújt a méhészetnek számtalan tanfolyamon történő elsajátítására, alkalmat ad arra, hogy a nők a méznek a háztartásban való gazdaságos fölhasználását megismerjék s mégis akad még ma is renitenskedő, aki minden meggondolás nélkül kockáztat meg kétes hangú megjegyzéseket. Dem írtunk volna erről egyetlen szót sem, d.= mert tartozunk a magyar méhészetnek az igazság és a külföld előtt való megvédésével, a közvéleményt pedig nem engedhetjük tévútra vezetni, kíméletlenül ostorozunk olyan törekvést, amely a mi ügyünknek, a méhészet ügyének ártalmára van. * * * Önkéntes kombinációval osztotta el az őszi etetőcukrot a Szövetség. Csakúgy bánom- isén módjára, nevezetesen: bánomisén, mit mondanak erre a méhészegyesületek! Bánomisén mennyire megsinylik ezt az éhező méhcsaládok ! így juttatott a Szövetség az Országosnak (melynek az elnöksége egy a Szövetségével) 586 métermázsát, mondván, hogy tagjainak a száma : 5000 A Cukorközpontnak legyen mondva!... Do meg az is a Cukorközpontnak legyen mondva: a Szegedvidéki magának 2000 tagot irt! Ez az egyesület Szeged vidékén munkálkodik, mint azt a neve is mutatja. A Fölső- magyarországi Méhészegyesületnek pedig, amely 17 vármegye területén működik, annak 1400 tagot ír. Mondja mármost valaki, hogy Szegeden az árvíz óta nem igaz mértékkel mérnek . . . Dixi. Többeknek. Lapunkat úgy a demarkacionális vonalon túl, mint a megszállott területekre elküldöttük. A decemberi számból nem kaptunk vissza egyet sem. Reklamáció a föntjelzett területekről nem érkézett. Ebből azt konstatáljuk, hogy lapunkat olvasóink zavartalant megkapják. Ezúton is kérjük olvasóinkat, ha az újabb megszállás után nem kapnák meg valamelyik lapszámukat, szíveskedjenek azonnal megreklamálni. Barta István (Bihar). Hálunk nem volt előjegyzésben. Különben két egyesülettől nem kaphat cukrot, hiszen a többi méhésztársait éppen ezzel rövidítené meg. A. R. Cukrát postára adtuk. Hisszük, hogy már ezideig kézhez vette. Értesítsen erről bennünket. Rosenfeld ]. (Bereg). Fordúljon kérésével a jegyzőhöz. Mindent kívánsága szerint intéz el. Ügyünket azon a vidéken ő képviseli. Esperes-plébános. A kívánt három lapszámot megküldöttük. Reméljük megkapta. Kérjük válaszoljon, hogyha esetleg nem érkezett volna a lap rendeltetési helyére, megreklamáljuk. P. Albert. B.-t. Megkaptuk — köszönet és üdvözlet 1 — Nem tudjuk jöhet-e ? Majd írunk. — Most még korai volna. Majd az első kiröpülést követő időben.
