Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-12-01 / 12. szám
II. évfolyam, 12. szám. Szatmárnémeti, 1918. december. A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület, a Felsöszabolcsi, a Hevesvármegyei, a Nógráövármegyei és a Sárosvármegyei Méhészkor hivatalos lapja. Megjelenik havonkint egyszer. Egyesületi tagok a folyóiratot tagsági dijuk fejében kapják. Felelős szerkesztő: NAGY GÉZA, a Fm. Me. főtitkára, Szatmár-Németl, Böszörményl-útca 23. Telefonszám: 424. Előfizetési árak; Egész évre ....................10 K — f. Fel évre........................6 K — f. Eg yes szám ára . . . — K 80 f. Tagsági és előfizetési dijak: BagotHai Sámuel egyesületi pénztáros címére : Szatmárnémeti« Békéssy Károly-utca 19. szám alá küidendők. Főmunkatársak : Hartwiger Ágoston Lányi Elemér Választ kívánó levelekhez bélyeget kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Méhészetünk jövője. A magyar méhészet történetében örökjelentőségű dátum marad az 1918. év november 25-ike. Ezen a napon vette kezdetét Gödöllőn, a méhészeti gazdaságban az állami szakközegek értekezlete. Az ország minden részéből összegyűlt szakközegek impozáns értekezletének a jelentőségét növelte az a körülmény, hogy a méhészet adminisztrációját csaknem másfél évtized óta vezető Kvenedits Ferenc, miniszteri o. tanácsos is résztvett és elnökölt a konferencián s életbevágó, gazdag tanácsokkal segítette a gyakorlati méhészkedés kiszélesítésére és megszilárdítására irányuló radikális törekvéseket. Ünnepe volt a magyar méhészetnek a most megtartott értekezlet. Soha ilyen munkavágyással, soha ilyen egyakarattal, soha ityen impozánsan nem folyt le még egyetlen méhészeti értekezlet sem, mint az, amelyet az ország újjászületése idejében tartottak meg az állam méhészeti közegei. A méhészet ügykörébe vágó minden kérdést előzetes tárgyalás alá vettek s részletes kidolgozás végett kiadták a bizottságoknak. amelyekbe az értekezlet a kérdés fontosságának az arányában 6—8 tagot delegált. A legnagyobb megnyugvással vesszük azt az intézkedést, hogy annyi hiábavaló fáradozás, kísérletezés, gyűlésezés után végre a magyar méhészet hívatott tényezői komolyan foglalkozni fognak a méhlegelő ügyével is. A méhészetre vonatkozó törvények és rendeletek előkészítésére is megalakította az értekezlet a bizottságot s remélhető, hogy az a már évtizedek óta vajúdó kérdés, hogy a méhészetet és a méhészkedést törvényes védelemben részesítsék, a közeljövőben valóra válik. Ugyancsak tárgyalt az értekezlet a méhek lekénezésének a meggátlására irányúló módozatokról, a méhek szállitáTARTALOOl 1., Méhészetünk lövője. (Őscsanádi G.) — 2., Ősi mesterségen. (Tárca irta- Kapos Kopcsa István.) -- 3., Rajzok az éhrajok világából. (Hartwiger Ágoston.) — 4., Építsünk-e méhest? (Lányi Elemér.) — 5., A méhészkedők téli gondjai. (Ortutay (Diklós.) — 6., A kasok betelelése. (Bakos István.) — 7 Szent-e a költőfészek ? (Őscsanádi G.) — 8., Ahol az ellenség járt. — 9 rd vás.(Dixi.) —10., Különféle. —11., Szerkesztői üzenetek. —12. Hirdetések Cikkeink csak a forrás (Felvidéki Méhész) megnevezésével vehetők át.
