Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-11-01 / 11. szám
8 Felvidéki Méhész A tartaléklépek gondozására igen nagy figyetmet kell fordítanunk. Hiszen méhészetünk forgótőkéje az, amelyből minél több van, annál teltebbek a mézes bödönök is. A legjobban ott telel a méhcsalád, ahol nyáron át munkálkodott. Hagyjuk tehát a kasokat és a kaptárokat eredeti helyükön, ne mozgassuk el onnét leginkább azért, hogy az első tavaszi napsugár, az első kiröpűlés a mé- heket a megszokott és az ő fejlődésüknek megfelelő helyen találja őket. 32. kérdés. Salamon Béla. (Sárosvármegye.) Vidékemen a tisztesfűvet meg akarnám honosítani. Kérem a Tekintetes Szerkesztő Urat, szíveskedjék útbaigazítani, hogy hol kaphatnék tisztesfűmagot, mi egy métermázsának az ára, mikor és hogyan kell elvetni és végűi más mézelőszövénnyel együtt vethető-e, vagy csak magában ? 32. felelet. A tisztesfű (Stachys recta) meghonosításán már sokan fáradoztak. De nem hallottunk még arról, hogy valahol sikerűit volna tartósan meghonosítani. Szatmárvármegyében — ahol helyenként dús tisztesfű terem és rendkívül jól mézel — többször folyt kísérlet arra, hogy a vármegye hegyesvidéke felé hajló részén, ahol a tarló virág- talan, állandó méhlegelőt biztosítsanak az őszi ínséget sokszor átszenvedő méhcsaládoknak. Az ősszel fölszántott tarlót tisztesfűmaggal vetntték be. Egy holdnyi területhez ugyanannyi magot használtak föl, mintha búzát vetnének. Az eredmény semmi. másodszor két kísérletet végeztek. Az egyik hold földbe ősszel, a másikba tavasszal vetették a magot. Újra eredménytelen volt a kísérlet. Hanem az egyik „makacs“ méhész nem kevesebbszer, mint háromszor egymásután vetette be ugyanazt a földterületet tisztesfümaggal. És lett eredmény. A negyedik esztendő őszen volt is tisztesfűvirágzás, de az ötödikben még csak ki sem kelt a növény. Úgy látszik tehát, hogy minden kísérlet hiábavaló, a tisztesfű csak a maga megszokott talajában, a megfelelő időjárás mellett tenyészik és mézel jól. Próbálja meg, Lelkész Úr, az ön vidékén talán más lesz a tapasztalás. Ott talán sikeresebb lesz a kísérlete. Az ültetés módját alkalmazza úgy, amint itt leírva a szatmárvármegyei méhészek megkísérelték. A tisztesíűmag ára iránt többfelé érdeklődtünk, de sehonnan biztató választ nem kaptunk. Az árát sem tudjuk. Próbálkozzék hirdetés útján, vagy valamelyik ismerős méhész közbenjárásával. 34. kérdés. F. I. Ilonca. (Beregvármegye) Tekintetes Szerkesztő Úr! A mai napon az egyesület címére beküldöttem egy dobozkában egy méhanyát kisérő méhekkel. Az anyát kasból vettem ki, hogy egy kaptáros családot —• melyet öreg anyjától megfosztottam — újra anyásitsak. A kasból kikerült anyán azonban gyanús dolgot észleltem; a szárnytövén és a tarkóján göb- cséket látok, s emiatt nem mertem a kaptáros családnak beadni. Kérem szíves véleményét, mi baja lehet a beköldött anyának ? 34. felelet. A kisdobozban az anyát a kísérőméhekkel sértetlenül megkaptuk. A csomagolás, az elhelyezés, az etetés módja kifogástalan volt. Tanúihatna belőle igen sok tapasztalt méhész is. Hanem méze már nem volt. Amikor megérkeztek a hosszú utat megtett bogárkák, azonnal megetettük őket. Úgy oda futottak a mézhez, mint a malacok a vályúhoz. Érdekes kép volt! Az anyát megvizsgáltuk, de a levélben jelzett «göbcséket» sehol sem találtuk. Elővettük jó erős mikroszkópunkat, bizony nincs az anyán semmi hiba. Egészséges, erőstestű kifejlett, szép anya. Hanem a kísérőméhek egyikén megtaláltuk a «göbcséket», amelyeket úgy- nevezünk, hogy: méhtetű (Braula coeca D.) Az anyáról az úton lehullott a tetű és rátelepedett a kísérőméhek egyikére. Nem betegség támadta meg tehát az anyát, hanem egy kellemetlenkedő rovar, egy elősdi, mely a méhek táplálkozásakor a szájrészeihez siet és ott jóllakik. így él, sok boszúságára a méheknek, különösen pedig az anyának. 35. kérdés K. F. Biharpüspöki (tanya.) Szíveskedjék b. lapjában a viasznak és a méznek összetételét közölni. 36. felelet. A viasz a szén, hidrogén és oxigén vegyülete. Nevezetesen: cerotin- és pal- mitinsav, tovább myricilaether és ceryaether vegyületekből. A méz: szőllő-, gyümölcs- és nádcukor, továbbá sók, savak, aetherfélék és virágporrészecskékből áll. A legtöbb benne a gyümölcscukor: 40—50%.
