Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-02-01 / 2. szám
A Fölső magyar or szági Méhészegyesület és a Sárosvár megyei Méhészkor hivatalos lapja. Megjelenik havonként egyszer. Ä ^61 II. évfolyam, 2. Szatmárnémeti, 1918, fehruárius. Egyesületi tagok a folyóiratot tagsági dijak fejében kapják. Felelős szerkesztő: NAGY GÉZA, az egyesület főtitkára, Szatmárnémeti, Böszörményi-u. 23. Előfizetési árak: Egész évre . . . . 10 K — f. Félévre ...................6 „ — „ Eg yes szám ... — „ 80 „ Választ kívánó levelekhez bélyeget kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. A Fölsőmagyarországi Méhész- egyesület tagjainak és lapunk olvasóinak a figyelmét fölhívjuk az egyesület pénztárosa részéről mai lapszámunkban közzétett hirdetésre. Sl ffielvidéüi 37íéfíész szerkesztősége. Anyasági állapotok a méhcsaládban, A téli pihenés időszakán ráérünk olyan dolgoknak a fejtegetésére és tanulmányozására is, amelyekről egyéb elfoglaltságunk miatt a cselekvés idejében le kell mondanunk. Nehéz volna ugyanis és kapkodásra; fölű- letességre vallana, ha akkor kutatnánk a baj orvoslását, amikor már elfajult az, a rendes állapot helyreállítása pedig nemcsak nagy körülményességgel és hatványozott figyelemmel, de sokszorozott erő- és anyagpazarlással sikerülhet csak. Ha nem így volna, ugyan miért kellene az orvosnak öt évet az egyetemen, a pedagógusnak három-négy évet a gyakorlóiskolában töltenie? Az eshetőségek készen várják azt, aki lelkiismeretesen készült a pályára, s ha itt-ott történik is botlás, tévedés, helyrehozza nehány évi gyakorlat azt is. Hasonlóképpen vagyunk a méhészet terén is, s hogy bennünket ne érjen a vád, hogy készen várjuk az eljövendő év következéseit, hogy nyugodt lelkiismereltel fogjunk jövő esztendei munkánkhoz, pótoljuk azt, amit elméleti tanulásunk idejében csak érintően ismertünk meg, rövid gyakorlati méhészkedésünk alatt pedig nem tapasztalhattunk meg. Nem is gondolná a kezdő méhész, hogy egyes, a méhek életében életkérdéses jelenség, változás olyan ézsrevétlenűl történik, hogy a leggondosabb figyelő is csak azután látja meg a történteket, amikor már újra helyre állt a rend. Ilyen példáúl az anyacsere, melyet rendesen a család maga végez, minden emberi meslerkéltség, minden erőszakos beavatkozás nélkül. Ott látható a magányosodás csalhatatlanjele, a kupakszerűen megnyitott anyabölcső. Mellette, körötte az oldalt kirágott anyabölcsők, az azokból kihurcolt fejlett és fejletlen anyák lemészárolva ott hevernek az anyacserén át esett méhcsalád kaptárának a kijárója ^előtt. TARTALOM: 1., Anyasági állapotok. — 2, A többtermelés kérdéséhez. (Szőcs Dávid.') — 3., Kiskaptár — nagykaptár. (Veszély Imre). — 4., Emlékeztető. (Szólók József). — 5., A cukorkérdés. (A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület elnöksége.) 6., Gondoskodjunk méhlegelőről. (Chorus Iván). — 7., A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület tagjaihoz. (Bagotliay Sámuel). — 8, Tanácsadó. — — 9., Különféle. — 10.. Szerkesztői üzenetek. — 11, Tagsági díjak nyugtázása. — 12, Apróhirdetések és hirdetések. Cikkeink csak a forrás (Felvidéki Méhész) megnevezésével vehetők át. Tagsági és előfizetési dijak: Bagothay Sámuel, egyesületi pénztáros címére: Szatmárnémeti, Bélcéssy Károly-utca 16. küldendők.
