Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1917-08-01 / 4. szám

Felvidéki Méhész. 11 jeles méhésztársunk arról számol be, hogy Nagy- majtényban annyira nincsen hordás, hogy a méhcsaládok hamaros etetésére szóróinak. Ter­mészetes, hogy egyesületünk mindent megtesz, hogy mielőbb kristálycukorhoz juttassa tagjait, illetően az etetésre szoruló, ínséges méhcsalá­dokat. — Mostoha idők. Júniusban is fonnyadt volt már a természet, leszáradt, lesült minden növény, minden virág. Az akác korán elhervadt, vézna, sápadt virága zizegve hullott le a kemény, száraz, poros földre ... Bizony, így volt ez júliusban is. Az a kevés eső, melyet a hónap elején kaptunk, nem sokat segített a virágzáson. És igy volt ez csaknem az egész Fölvidéken. Ugocsából jött be a vásárra egy módosabb gazda, s ellátogatott hozzánk is. Sokat szidtuk a lusta föllegeket! Az esőt- len, száraz, mostoha, mézetlen, raj nélkül elsu­hant esztendőt ugyancsak pirongatta Veres Péter bátyánk! — 30 »anyáin« van — beszéli tovább az öreg — de úgylátom, nem lesz az idén 39 liter mézem se. Mer nagy a szárazság! Nincs eső, kérem szépen. Elfonnyad minden, de minden. Se fű, se virág! Olyan száraz a főd, kérem, akár a terenyem! Gabona is kevés lesz, kukorica sincs! S szinte elérzékenyűlt Péter bátyánk. Va­lami, mintha ólomsúllyal nehezednék a lelkére... Elmenőben szomorúan mondta: — Mézünk se lesz! Hát mármost mivel édesítsem meg az a fekete, keserű, háborús kenyeret ?... — Nagyméhészet Ugocsában. Nevet- lenfalu, ugocsovármegyei község s. jegyzője: Finta József, mintegy négy évvel ezelőtt sze­rezte be első kaptárait, s azóta évről-évre sza­porítja méhállományát. A méhészeiébe fekte­tett tőke nemcsak kamatjában fizette meg azt a csekély fáradságot, amely a méhek tenyész­tésével járt, hanem a teljes összeget visszakapta már Finta József az utolsó fillérig, s ezenfölűl közel kétezer korona tiszta jövedelmet muta­tott föl. A páratlanúl szép siker láttán Morvay Zsigmondi járási főszolgabíró szívesen segítsé­gére sietett Finta Józsefnek, aki most a közössé vált méhest egyelőre 100 családra fejleszti ki. A méhcsaládok egy pavilonban, egy kisebb mé­hesben és dúcokban nyernek elhelyezést. — A méhtetű, (Braula) Kellemetlen méh- ellenség. Bár a méhes körűi és a családban kellemetlenkedő rovarok között a legkisebb (alig 1 mm. nagyságú) mégis sok bosszúságot okoz a méheknek. Teste szinte gömbölyű, me­lyet erős, barnás, fényes, sűrűn szőrözött sza­ruhártya von be. Szeme nincs, csápja apró, rendkívül mozgékony. A testéből kinyúló 6 láb erős karmokban végződik, melyekkel a méh sző- rözetébe annyira belekapaszkodik, hogy onnan le sem rázható. Egyideig abban a tévedésben voltak a méhészek, hogy a méhtetű a méhek testnedvével táplálkozik. A hosszas megfigyelés megdöntötte ezt a nézetet, s minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a méhtetű tulaj­donképpen asztaltársa a méheknek, s amikor azok mézet szürcsölnek, a rendszerint a méh torán pihenő tetű azonnal odasiet és nyalakodik. Különösen az anyán tartózkodik szívesen a tetű. A nőstény petéit a kaptár aljdeszká­jára rakja, s a kikelő pondrók a viaszmorzsán élősködnek. — Mézes-piskóta. Négy kanál mézhez vegyünk két kanál porcukrot és dörzsöljük el 6 tojás sárgájával, s a megmaradt tojás fehér­jéből keményre vert habot is keverjük hozzá; végűi tegyünk a keverékbe négy kanál lisztet, melyet azonban előbb kissé megpörkölünk. A tésztái helyezzük kikent tepsibe, s halványpi­rosra kisütjük. (G. Sz. K-né.) — Alma vagy körte-befőtt. Kemény húsú nagy almát, vagy e célra alkalmas kör­tét meghámozva, magját kiszedjük s 1 kgr.-ra 7a kgr. mézet, 1/8 liter vizet, vagy citrom levét és egy narancshéját számítva az egészet össze­főzzük, mig a gyümölcs puha lett. Ezután ami­kor már kihűlt, birsalma-, esetleg málnaször­pöt keverünk hozzá, végűi salycilsavat teszünk belé és üvegekbe rakjuk. — A méz gyógyító hatása. A zsálya leveleit félliter vízben félóráig főzni hagyjuk, majd sűrű szitán átszitáljuk. A kihűlt főzethez egy evőkanál mézet és egy kávéskanál ecetet keverünk, s ismét fölforraljuk. Torokfájás ellen kitűnő öblögető szer. A folyadékot különösen a genyes torokgyuladásban szenvedők használ­ják sikerrel. Az öblögetést naponkint többször ismételni kell. Hirdetéseket fölvesz a „Felvidéki Méhész“ kiadóhivatala. Szatmárnémeti, Böszörményi-útea 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom