Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1917-10-01 / 6. szám
Felvidéki Méhész. 5 rendszernek szeretnők megnyerni, fáradozásunk nem járna a kívánt eredménnyel. Ismertessük meg tehát őket előbb az átmeneti rendszerrel, oda nem kell sem nagy befektetés, sem kiváló szakértelem. Egy kis hozzáértéssel menni fog a dolog. Ez az első lépés a kaptáros méhészkedés felé. Hanem határozottan elítélendő az a mód, amellyel némelyek híveket óhajtanak toborozni a kaptáros méhészkedésnek. Ugyanis a múlt évi szokatlan jövedelmen fölbuzdúlva erősen verbuválják a híveket. Biztatják, hogy kapnak ingyen rajt, sőt denaturált cukrot is szereznek be a legyöngűlt családok fölfrissítésére, pedig jól tudják, hogy ez csak Ígéret marad, s valóra nem igen válik. Még a hivatásosok is nagyon nehezen jutnak ma etetésre szánt cukorhoz, miképpen vélekednek hát önmagukról egyesek ? Csakugyan lelketlenség a gazdanépnek ilyen módon való szándékos félrevezetése. Tapasztalásaimból ajánlom tehát, hogy akiknek idejük nincsen a kaptáros méhészethez, maradjanak meg egyelőre továbbra is a kas mellett de lássák azt el föltétlenül átmeneti ládikával. E rendszer mellett a kevés befektetés meghozza azt a jövedelmet, amit egy háromsoros kaptár ad Mit ér az olyan erőltetett, ráerőszakolt, kaptáros méhészkedés, melyhez a gazdájának sem szaktudása, sem pedig ideje nincsen. Természetesnek vélem, ha az átmeneti rendszer mellett megszerzi a gazda a méhészet gyakorlati tudnivalóit, s ha a különbségből belátta a haszon növekedését, s végül, ha az átmeneti rendszerrel való méhészkedés jövedelme megengedi, okosan teszi, ha áttér a kaptáros rendszerre. Hanem nagyon ajánlom, hogy a kast, meg az átmeneti méhlakást ne küszöbölje ki teljesen sohasem, mert nagy hasznát veszi sok tekintetben azoknak a kaptáros méhészkedés terén is. Kezdőink próbálkozzanak csak meg bátran a kétféle kasos rendszerrel, s meg vagyok győződve, hogy csalatkozni nem fognak. Tyúkod, Lőrincz Gyula. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiket e lapszámunk nem érdekel, hogy szaklapunkat m éhészismeröseinek átadni szíveskedjenek. A kasokban tenyésző méhcsaládok őszi megvizsgálása. Csak az a méhcsalád alkalmas az áttele- lésre és a jővő tavaszi fejlődésre, amelynek 1., fiatal, jó anyja, 2., elég népe, 3., elég méze, 4., szép, rendes lépépítménye és 5, melegtartó jó lakása van. Erről az 5 föltételről még a gyakorlatlan kezdő méhész is meggyőződhet nehány perc alatt, csak bele kell tekintenie a csúcsára állított kasba. A vizsgálás ideje a mézgyüjtés megszűnésekor van, tehát ősz felé, vagy ahol őszi hordás is esik, később. Vizsgálásra alkalmasabb a reggeli idő, mint a délfelé járó, vagy a déli és délutáni; mert reggel hűvösebb a levegő, s összébb húzódott és türelmesebb a méhcsalád s könnyebben fölismerhető az állapota, mint a nap melegebb szakára, amikor szétoszlottsága miatt nem állapítható meg olyan biztosan a népessége, s hamarabb szúrásra gerjedhetnek, vagy legalább nem olyan nyugodtak a méhek. Szeles, vagy esőre készülő időben szintén ingerlékenyebb a méh. Álljunk hát csöndes, derűit nap reggelén a kas mögé, a kijárónyílással ellenkező oldalra és billentsük óvatosan magunk felé a kas csúcsát, azután állítsuk hamarosan, de rándítás és döccenés nélkül, csúcsára a kast és pöffentsünk egy-két szippantás füstöt a méhekre. Ettől, de már a kas megmozdításától is megriadnak a méhek és nekiesnek a méznek, hogy teleszívják magukat, nyilván azért, mert féltik a kincsüket és legalább annyinak a megmentésén buzgólkodnak, amennyi a méz hólyagjukba fér. A mézet szürcsölő méhek ügyet sem vetnek arra, hogy ott kotorászunk a lépek között. Nem is esik szúrás. Hajlítsuk a két középső lép közűi az egyiket jobbra, a másikat balra, de gyöngéden s — miután a kast már előbb a térdeink közé szorítolluk, hogy fölszabadúljon mind a két kezünk — tartsuk távol egymástól a két lép elhajlítolt fölső szélét a balkézzel, hogy beláthassunk a két lép közé, a lépúlcába; a jobbkezünkben tartott lúdtollal és egykis füsttel pedig teregessük félre a méheket — gyöngéd paskolással — a lép fölületéről. Ha símán födött, sűrű Hasítást látunk: biztos jele ez annak, hogy fiatal és jó anyja van a családnak. Visszahajlítjuk hát helyükre a két lépet.
